Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Bevezető

sek az adatok hiányából és a kevés forrásból levont téves következtetésből adódhatnak. A terepbejárások eredményeként készült régészeti topográfiák egyúttal helymeghatározó munkánkat segítették elő. Általuk tudtuk a mai Békés és Csongrád megyék területén a XV—XVI. században feküdt települések nagy részének helyét pontosan kijelölni térképünkön. A régió településrendje történetének leírása előtt szükségesnek tartottuk a táj természeti földrazjának bemutatását, hiszen a földrajzi keretek döntő jelentőségűek voltak a település-hálózat képének kialakulásában. A Körös—Tisza—Maros köz település-rendjét a gazdasági élettel kialakult összefüggéseiben, változásaiban és vertikális tagoltságára ügyelve igyekeztünk bemutatni. Ezáltal nem kerülhette el figyelmünket a mezőváros mint a táj jellegzetes település formája. Úgy véljük, csak úgy tudjuk a régió településrendje történetének mélyebb összefüggéseit feltárni, ha egy nagy, hosszú korszakon át kísérjük figyelemmel változásait. Ezt a korszakot régiónkban a honfoglalástól a XVI. század végéig terjedő időszakban határoztuk meg, hiszen a politikai változásokkal ellentétben a tizenötéves háború pusztításai jelentették azt a határpontot, ahonnan egy új szakasz kezdődik a táj településtörténetében. Olyan új szakasz, amely azonban magában hordja az első örökségét is. Munkánk elkészültekor köszönetet mondunk Kristó Gyulának, egykori tanárunknak, aki végig figyelemmel kísérte a disszertáció készítését, és tanácsaival segítette létrejöttét. Köszönet illeti Kürti Bélát, aki régészeti szakirodalomban segítette elő tájékozódásunkat és Jankovich B. Dénest, aki a régészeti anyag felhasználásában nyújtott segítséget.