Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Bevezető

összefoglalót, mint amely Békés megye volt szeghalmi járásról, vidékünk egyik szomszédos területéről készült, nem vehettünk kezünkbe.

24 Anyaggyűjtésünkkor a fent bemutatott helytörténeti források és a szakirodalom áttekintése mellett áttanulmányoztuk a középkori településtörténetre vonatkozó országos igényű forráskiadványokat és feldolgozásokat. Árpád-kori anyaggyűjtésünket GYÖRFFY GYÖRGY : Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. című feldolgozása, amely Zaránd megye területét kivéve régiónk egész területét tartalmazza, a XV. századi források számbavételét pedig CSÁNKI DEZSŐ : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. című műve könnyítette meg.

25 A kiadott országos jellegű és családi oklevéltárak áttanulmányozása mellett nagy feladatnak bizonyult a kiadatlan oklevelek áttekintése. Ebben nem törekedhetünk teljességre, mint a kiadottak összegyűjtésében, de ahol módunk volt — elsősorban a mezővárosokról szóló fejezetben —, építettünk a kiadatlanokra is. A teljes kiadatlan okleveles anyag felhasználására azért sem törekedtünk, mert nem tekintettük feladatunknak a tájegység birtoklástörténetének részletes feldolgozását, ami végeredményben a XV. század közepét megelőző időkről a régió legnagyobb részét tekintve megoldhatatlan vállalkozás lenne. A XV. század második felére, amitől a birtokosok változásairól már nem sporadikus, hanem szisztematikus képet rajzolhatunk, a település-hálózat már kialakult, így számos, adattárunkban lévő kiadatlan oklevelünk adatát, amely a birtoklástörténetre vonatkozik, nem építhettük be munkánkba. Ezek java része olyan birtoklástörténeti dokumentum, amely, bár összefüggésben áll a településszerkezet alakulásával, újat nem hoz számunkra, ezért őket jelen dolgozatunkban nem használtuk fel. Számunkra a jelen esetben ezen adatok másodlagosak voltak, jóllehet tisztában vagyunk birtoklástörténeti jelentőségükkel. A feldolgozás módszerében útmutató jellegűek voltak számunkra a MAKSAY FERENC és SZABÓ ISTVÁN település-történeti munkásságát összefoglaló művek: A magyar falu középkori településrendje, A középkori magyar falu és A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—XV. század).

26 Mellettük BÁCSKAI VERA, FÜGEDI ERIK, KUBINYI ANDRÁS, MAJOR JENŐ, MÁLYUSZ ELEMÉR kutatásaira támaszkodhattunk elsősorban. Ismertetésükre A régió mezővárosai című fejezetben térünk ki. Munkánk során a XIII. század közepéig tartó részekben okleveles és régészeti anyagot egyformán használtunk, törekedtünk a kétfajta forrástípus ellentmondásainak feloldására, az azonos eredmények hangsúlyozására, ugyanis hisszük, hogy ugyanazokról a tényekről a kétféle forrásfajta nem mondhat mást, csak a valóságot, azaz a maga módján és formájában ugyanazt. Az eltéré-