Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Bevezető

oklevél-regesztát tettek közzé viszont a Békésmegyei Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat évkönyveiben. Több oklevelet tartalmaz FÁBIÁN GÁBOR Arad megyéről írott, említett munkája. Adatai mellett teljes oklevélszövegeket közöl a Történelmi adattár Csanád egyházmegye hajdana és jelenéhez című, négy kötetre rúgó sorozat is, amelyet ORTMAYER TIVADAR és SZENTKLÁRAY JENŐ szerkesztettek.

20 A régiónkról készült XVI. századi török adóösszeírásokat egészen napjainkig csak a VELICS—KAMMERER által készített Magyarországi török kincstári defterekből tanulmányozhatták a helytörténet kutatói.

21 A két világháború közötti időkből a VERESS ENDRE által gondozott Gyula város oklevéltárán, JUHÁSZ KÁLMÁN: Die Stifté der Tschanader Diözese im Mittelalter című művén kívül, amely utóbbinak oklevéltári része főképp egyházi vonatkozású dokumentumokat tartalmaz, egyéb középkori anyagot összegyűjtő forráspublikáció nem jelent meg.

22 A forráskiadványok megjelentetéséről újra az 1960-as évektől beszélhetünk. Békés nyitotta meg a sort JUHÁSZ KÁLMÁN : Egy dél-alföldi hiteleshely kiadványai. Aradi regesták című gyűjtésével, majd KRISTÓ GYULA Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig című történelmi olvasókönyve folytatta a sort. Új bővített kiadása 1981-ben látott napvilágot. Elsősorban ismert források magyar fordítását teszi közzé, akárcsak PÁHI—SCHNEIDER Pusztaszertől Pusztaszerig című Csongrád megyei történeti olvasókönyve. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. kötetében jelentette meg VASS ELŐD a vásárhelyi náhije 1560. évi török adóösszeírása című munkáját, a Vl-ban pedig ÉRSZEGI GÉZA Adatok Szeged középkori történetéhez című oklevél-regeszta gyűjteményét. 1982-ben a Békés megyei Levéltár adta ki KÁLDY -NAGY GYULA: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása című munkáját. A fenti dokumentumok rendkívül fontos forrásai a településtörténetnek is.

23 A múlt század végi művekben említett, elszórt középkori régészeti feltárások eredményeit csak Szeremlei Samu építette be munkájába. A két világháború között dolgozó régészek közül régiónkban BÁLINT ALAJOS végzett a középkorra kiterjedő feltáró munkát, SZÉLL MÁRTA pedig Elpusztult falvak XI—XIV. századbeli régészeti leletei Szeged és Hódmezővásárhely határában című dolgozatában az addig végzett feltáró munkák eredményeit összegezte. A felszabadulás után az egyes középkori faluhelyek megásása (Kovalovszki Júlia, Méri István) mellett a terepbejárások nyomán készült topográfiák hoztak számunkra a leginkább hasznosítható adatokat. GALÁNTHA MÁRIA, HORVÁTH FERENC, JANKOVICH B. DÉNES, KOVALOVSZKI JÚLIA és VÁLYI KATALIN összegzéseire támaszodhatunk munkánk során. Kiadásban olyan régészeti topográfiai