Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

Bevezető

támogattak. A megyei régészeti és művelődéstörténeti társaságok (régiónkban három is létezett, és évkönyvet is megjelentettek) működése mellett vagy helyett vidékünkön is több megyetörténet készült el a század végén. MÁRKI SÁNDOR 1892-ben írta Aradvármegye és Arad város történetének középkori kötetét,

5 amely az akkor Arad megyéhez tartozó középkori Zaránd megyei területet is felöleli. Márki műve e megyeterület vonatkozásában a családtörténet és a település-történet kutatói számára jól forgatható alkotás, jóllehet az utóbbi adataira vonatkozó hivatkozásait csak körülményesen lehet megtalálni a kötetben. Márki alkotása ennek ellenére a történetírásunk által kissé mostohán kezelt terület múltjának ma is használható, tudományos igényű feldolgozása. A Márkival szakmai kérdésekben levelezésben álló KARÁCSONYI JÁNOS három kötetben készítette el Békés megye történetét. A medievista Karácsonyi adatgazdaságában és hivatkozásainak pontosságában máig példaadó munkát készített. A helytörténeti kutatók immáron lassan majdnem száz éve használják alapműként monográfiáját.

6 BOROVSZKY SAMU Csanád vármegye története 1715-ig

7 című két kötetes műve adatgazdaságában és forrásfelhasználásában méltó társa Karácsonyi munkájának. Az említett három mű térkép-melléklete máig közkézen forog. Az egyes helységek lokalizálását az oklevelek birtokfelsorolásai valamint a XVIII—XIX. századi térképek segítségével végezték. Helymeghatározásaik legnagyobb részt pontosak. Térképeik mégis inkább tájékoztató jellegűek. Mindkettőjük alkotásán észrevehető TAGÁNYI KÁROLY : Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében

8 című írásának hatása, amely szerint a megyetörténeteknek két részből, a megye általános és részletes történetéből kell állniuk, mellettük fontos szerepet kell kapnia a település-történetnek. ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye története I. című, a megye történetének középkorát bemutató műve sem terjedelmeben, sem mélységében nem versenyezhet az előbb felsorolt monográfiák megfelelő részeivel. A szerző láthatóan a későbbi korok bemutatására helyezte a nagyobb hangsúlyt.

8 Az említett megyetörténeteknél néhány évvel később készítette el SZEREMLEI SAMU öt kötetes Hódmezővásárhely történetét,

10 amelynek középkori része színvonalában Karácsonyi és Borovszky műveihez hasonló. Külön érdeme, hogy a Vásárhely környéki elpusztult települések templomainak, faluhelyeinek feltárására régészeti ásatásokat végzett vagy végeztetett, amelyek révén helymeghatározásai hitelesek és pontosak. MÁLYUSZ ELEMÉR A helytörténeti kutatások feladatai

11 címmel 1923-ban korszerűen tudományos alapokra kívánta helyezni a helytörténetírást a gazdaság- és társadalomtörténet szempontjainak kiemelésével. A helytörténetírás iránti igény megcsappanása és az alkotói gárda szűkülése nyomán a két világ-