Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
Bevezető
háború között az előzőekhez képest mégis csekélyebb eredmények születtek vidékünkön. A Csongrád és Csanád megyét bemutató összefoglalók a középkor kutatói számára nem hoztak újat, jóllehet ezt nem is tekintették céljuknak. 12 E két összefoglalóval szemben kifejezett tudományossággal készültek a Csanádvármegyei Könyvtár sorozat kiadványai. 13 Az 1930-as években íródott, de teljes formájában csak 1983-ban jelent meg BODNÁR BÉLA: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei című gyűjtése. Bodnár munkája a helytörténész, nyelvész, földrajztudós és néprajzos számára nyújt fontos adatokat, de a középkori település-történész számára is értékes megállapításokat tartalmaz. 14 Békés megyéről a két világháború között MÁRKUS GYÖRGY készített összefoglalót Békés vármegye címmel, Gyula történetét pedig SCHERER FERENC dolgozta fel, minket érintő része: Gyula város története I. A földesúri mezőváros. 15 A felszabadulás után újra meginduló helytörténeti kutatás eredményeit részint folyóirat jellegű sorozatokban, periodikákban, évkönyvekben részint önálló kiadványokban jelentették meg. A középkor kutató település-történész sem kerülheti el a Körös népe, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum Évkönyvei, a Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból, a Vásárhelyi Tanulmányok, a Csongrádi Mozaikok, a Makói József Attila Múzeum Füzetei, A szegedi Móra Ferenc Múzeum Évkönyve és a Tanulmányok Csongrád megye történetéből című kiadványok áttekintését 16 Számos általunk felhasznált tanulmányt, forrást tettek közzé lapjaikon. A község- és várostörténetek közül az Orosháza története NAGY GYULA szerkesztésben, a Tanulmányok Békéscsaba történetéből (szerk.: KRISTÓ GYULA —SZÉKELY LAJOS, a Mezőberény története I—II. (szerk.: SZABÓ FERENC) és a Gyomai tanulmányok (szerk.: SZABÓ FERENC) használhatók a leginkább a köközépkor történész számára 17 . A Békés megyeieket a Szeged története I. (szerk.: KRISTÓ GYULA), amely a régió nyugati részének múltjára nyújt fontos adatokat, és a Hódmezővásárhely története I. (szerk.: NAGY ISTVÁN — SZIGETI JÁNOS) követi, amelyek a két város történetének feudalizmus kori időszakát tárgyalják. 18 A forráskiadás a már majd másfélszáz évre visszatekintő helytörténeti kutatás kissé elhanyagolt területe. A múlt században több figyelmet fordítottak rá, mint a XX. század első kétharmadában. Ám HAAN LAJOS Diplomatarium Békessiense-je és HAAN — ZSILINSZKY Békés megyei oklevéltára 19 mellett a Borovszky Samu, Karácsonyi János, Márki Sándor és Szeremlei Samu feltáró munkája során összegyűlt gazdag anyagot nem jelentették meg. Számos
