Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)
Bevezető
Bevezetés A Körös—Tisza—Maros köz középkori településrendjének történetét, bár a területén szervezett egyes igazgatási egységek (megyék, városok) múltját feldolgozó művek igen sok adatot tartalmaznak e vonatkozásban is, kelló' rendszerességgel még nem dolgozták fel. A múlt század közepe óta egyre nagyobb számban megjelent, település- és megyetörténetet bemutató alkotások szerzői nem tekintették feladatuknak a település-hálózat történetének elkészítését, feltáró és rendszerező munkájuk mégis jelentős segítséget nyújtott a településrend történetének elkészítéséhez. FÁBIÁN GÁBOR kellő előtanulmányok után fogott hozzá Arad vármegye leírása históriai, geographiai és statisztikai tekintetben című munkájához, 1 amelyhez rövid oklevéltárt is mellékelt, amelyet máig haszonnal forgathatunk. KOZMA PÁL : Zaránd-Vármegye földirati, statisztikai és történeti leírása 2 című művében, amely 1848-ban jelent meg Kolozsváron, főképp korának megyéjét kívánta bemutatni. Kevesebb teret szentelt a korábbi, főként a török hódoltság előtti idők tárgyalására. Igénye mégis megvolt erre, nem véletlenül közölte a megye 156l-es dicalis összeírásának jegyzékét, amellyel mintegy számba vette az akkor már Arad megyéhez tartozó volt Zaránd megyei területeket is. HAAN LAJOS, a mezővárosi történetírás jeles képviselője, alapos hely- és forrásismerettel készítette el Békés vármegye hajdana című megyetörténeti igényű művét. A hozzá kapcsolódó oklevéltár (Diplomatarium Békessiense) máig nélkülözhetetlen forrásgyűjtemény Békés megye és a régió történetének tanulmányozásához. 3 Az említett három szerző mellett a vidék helytörténetírásának úttörőiként tarthatunk számon két egyháztörténeti írót, a református RÁcz KÁROLYt és a katolikus LICHTNER GÁspÁRt. Az előbbi a zarándi egyházmegyét vette számba helységenkénti felsorolással, a középkorra is kitekintve, az utóbbi a hódmezővásárhelyi plébánia történetének megírására vállalkozott, feldolgozásával a reformációig jutott el. 4 A múlt század utolsó harmadában a pozitivizmus jegyében fellendült magyar történetírásnak kellő energiája jutott a helytörténet művelésére is, amelyet a megyék a millenium ünneplésének jegyében történetük megírásának óhajával