Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

III. A régió mezővárosai

1478 1465 1460 Hódvásárhely Hód, Vásárhely Vásárhely Vásárhely oppidum oppidum possessio possessio 1516 Vásárhely possessio 1519 Vásárhely possessio A vizsgált idó'szakból kevés híranyagunk maradt fenn a tárgyalt települések lélekszámáról. Bácskai Vera, aki 138 mezőváros lélekszámáról gyűjtött össze adatokat, régiónkból három helyre vonatkozóan talált forrást.

33 1475-ben egy hatalmaskodás kapcsán Pankotán 126 jobbágy nevét jegyezték le, ami a szerző által használt ötös szorzószám alapján 630 főt jelent. Simándon az 1525-ös uradalmi összeírás adataiból következően 620-an éltek. Sirinek ugyancsak 1525-ben 510 lakóját lehetett regisztrálni. Ha a Bácskai Vera által adott listának lélekszámra vonatkozó adatait végigtekintjük, tapasztaljuk, hogy a három hely a nagyobb lakosságszámú mezővárosok közé tartozott. A többiek sem lehettek kisebbek. Ha róluk nem is rendelkezünk híranyaggal, két, véleményünk szerint, alsóbb kategóriába tartozó településről vannak forrásaink. 1469-ben Csomorkányon egy hatalmaskodás kapcsán 50 jobbágy nevét írták össze, amiből óvatosan arra következtethetünk, hogy a falu lakosságszáma 250 fő körül lehetett.

34 Donáttornyán 1495-ben 100 családfőt írtak össze, a település lakosságszáma 500 fő körül mozgott.

35 Mindezekből azt feltételezhetjük, hogy vidékünkön a kisebb mezővárosoknak, a posessio-oppidumoknak is meglehetősen nagy lakosságszámuk volt. Jóllehet tudjuk, hogy a hatalmaskodások alkalmával összeírt jobbágyok számának ötös szorzata nem feltétlenül adja a falu lakosságszámát, mégis adataink alapján úgy véljük, többen laktak bennük általában, mint a hegyvidéki társaikban. Azon korábbi megállapításunk valóságát támogatja észrevételünk, amely szerint, a folyók mentét kivéve, régiónkban bár ritkább a település-hálózat, több a nagyobb lélekszámú település, sőt a korábbi úgynevezett óriásfalvak egy része a XV. században folyamatosan mezővárossá fejlődött. A fentiekben a szakirodalom adta szempontok szerint áttekintettük régiónk mezővárosainak jellemzőit. (Borosjenőt nem vettük be a sorba adatok hiánya miatt, de úgy véljük, ide tartozik fekvése, vára és későbbi, XVI. századi adatai következtében.) Közöttük számos rokonvonást találtunk. Jobbára azonos helyi tényezők, energiák hozták létre és éltették őket. Körzetünkben gazdasági