Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz középkori településrendje - Dél-Alföldi évszázadok 1. (Békéscsaba - Szeged, 1985)

II. A régió településtörténete a honfoglalástól a XVI. század végéig - Változások a településhálózatban a XVI. század második felében

megállapítására tett kísérlet során a családfőnkénti 5-ös szorzószám használata. Annál inkább, mert a XVI. század végéig nem mutatható ki, hogy a településstruktúra és a lakosság szám a csökkenések ellenére a korábbiakhoz képest mélyreható károsodást szenvedett volna. A régió életét megrázó 1551—52-es A Körös—Tisza—Maros-köz településeinek nagysága a defterek és az 156 l-es összeírás alapján* (A mezővárosok nélkül) 1557—58 1561 1567 1570 1579—80 Lakatlan 27 26 11 25 1—5 18 41 11 1 6 6—10 42 31 20 1 15 11—15 21 18 23 — 20 16—20 19 22 13 1 10 21—25 16 13 15 2 24 Összesen 116 152 108 16 100 26—30 12 13 14 3 16 31—35 9 7 11 — 17 36—40 1 5 10 3 12 41—45 4 6 8 6 Összesen 26 31 43 6 51 46—50 3 1_. 8 9 51—55 — 2 2 2 3 56—60 1 1 3 6 61—65 2 1 1 6 66—70 — 1 3 5 Összesen 6 6 17 2 29 71—75 3 75 felett 6 16 3 22 * Az 1557—58-as defterben az aradi, békési, csanádi, vásárhelyi és zarándi náhijék, az 1561-es dikális összeírásban a Körös—Tisza—Maros-káz egész területe, az 1576-os defterben az, aradi, békési és zarándi náhijék, az 1570-esben a vásárhelyi náhije, az 1579—80-asban az aradi békési, vásárhelyi és zarándi náhijék adatai szerepelnek.