Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

kevésbé ellenőrzött területeken kísérelték meg az ellenállást. A nehezebb, a szervezett munkásmozgalom ellenállása a pártszervezeteken belül, a városi szervezetek keretében bontakozott ki. Csekély létszámban, de jelen volt az ellenállási mozgalomban az értelmiség is. Elsősorban az orvosok, egyetemi hallgatók, állatorvosok, tanítók. Az ellenállási mozgalom első gócai Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Mindszenten és Eleken alakultak ki. Fokozódott az ellenállás a 2. magyar hadsereg voronyezsi katasztrófája után. A hatóságok egyre határozottabban léptek fel a szociáldemokrata, kommunista és antifasiszta megmozdulások ellen. Az itt közölt dokumentumok a német megszállás előtti időszak antifasiszta megnyilvánulásairól adnak képet. Habony Sándoraé magyarbánhegyesi asszony véleménye a magyar hadsereg értelmetlen küzdelméróT A szabadlábon levő Habony Sándorné szül: S. Tóth Mária 23 éves, r.k. abonyi születésű és lakos, háztartásbeli, vagyontalan, büntetlen előéletű terheltet az 1921: III. t.c. 6. §-ának 1. bekezdésében ütköző, a magyar fegyveres erő ellen gyűlöletre izgatás vétsége miatt azzal vádolom, hogy ... levelezőlapon, a magyar fegyveres erő ellen gyűlöletre izgatott az által, hogy a következő kitételeket használta: „Miért kell ennek a sok szegény embernek meghalni, az a haszon, hogy még rosszabb lett a szegénynek, mint az előtt... ha annyira láb alatt vagyunk, miért mondják, hogy kevés a gyerek, hát mire születik egy szegény embernek a gyereke, ágyútölteléknek... azért, hogy az urak még kegyetlenebbül bánjanak vele. Ha még akkor is így lesz a helyzet és még akkor sem szerel le, hát akkor inkább haljak meg a gyermekemmel együtt, de szívem, én ágyútölteléknek nem nevelem, mert azt is átkozom, aki csinálja nyakra-főre, hiszen nem kellene egynek sem születni, ennek a francos szegénynek, had harcolnának az urak, hiszen ők nem férnek a bőrükbe. Ha Isten van az égben miért nézi el ezt a sok igazságtalanságot, amit az urak végbevisznek, mert ha Isten volna ilyet nem mernének tenni, hisz ki olyan közel vagytok a határhoz, titeket nyomnak előre, akkor véged neked is, de nekem is" A terhelt beismerésével és a bűnjelként lefoglalt levelezőlappal megállapítható az a tényállás, hogy a vádbeli időben a terhelt a katonai szolgálatra bevonult férjének egy tábori levelezőlapot írt, amelyen a vád tárgyává lett kijelentéseket használta. Ezt a levelezőlapot Magyarbánhegyesen, ahol a címzett katonai csapatteste állomásozott, kézbesítették a katonai parancsnokságon, amely azt lefoglalta. a Habony Sándorné magyarbánhegyesi asszony véleménye a magyar hadsereg értelmetlen küzdelméről — Szeged, 1941. december 31. Géppel írott másolat. CsmL VII. 3. A Szegedi Főügyészség iratai 1713/1941. Perneki Mihály gyűjtése.