Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

VIII. Bentkosztos hónapos munkások Bentkosztos hónapos 18 éven felüli munkások, akik július 1-től október 31-ig terjedő időre 2 q búza, november 1-től december 31-ig 1,5 q búza a bére. A bizottság az előterjesztett javaslatot az összes bizottsági tagok hozzászólása után egyhangúlag elfogadta és az elnök fenti béreket — mint a bizottság határozatát — a jelenlevők előtt kihirdette. Továbbiakban a bizottság a következő általános határozatokat hozta: A bizottság által a fentiekben meghatározott munkabérek Csongrád vármegye területére megállapított legkisebb gazdasági munkabéreknek tekintendők. A bizottság határozatában szereplő hold alatt 1200 n. öles magyar hold értendő. A munkaadó tartozik a részkeresetet hazaszállítani, a munkásokat a lakóhelytől 3 km távolságon túl podgyászukkal együtt kiszállítani és hét végével, vagy munka végeztével a lakóhely (város vagy község) széléig hazaszállítani. Emberi élvezetre alkalmas ivóvízről és rossz idő esetén fedett helyről tartozik a munkaadó gondoskodni. Egyben hívja fel a munkaadó figyelmét arra, hogy a megállapított legkisebb munkabéreknél kevesebb bér fizetése kihágást képez és büntetést von maga után. Szentes, 1940. évi július 6. DOBAY alispán Csongrád vármegyei mezőgazdasági munkabérek — Szemes, 1940. július 6. Nyomtatásban megjelent hirdetmény. 6. CsmL (Szf) 5233-alisp. 1940. sz. Csongrádvármegye Hivatalos Lapja, 1940. 32. évf. 20. sz. 167—169. p. 22 A Csongrád megyei antifasiszta és ellenállási mozgalom 1941-től bontakozott ki. Az ellenállási formák közül kiemelkedik: — az állam társadalmi rendjének erőszakos felforgatására való izgatás; a szabotázscselekmények elkövetése; a kommunista és baloldali szociáldemokrata agitáció; a moszkvai Kossuth Rádió és a Szövetséges Hatalmak rádióadásainak hallgatása, terjesztése; antifasiszta és háborúellenes röplapok erjesztése; a beszolgáltatási kötelezettség megtagadása; a hadikötelezettség előli bujkálás; a honvédelmi jellegű munka megtagadása; szökések a hadseregből és kisebb partizántevékenység. Délmagyarországon az ellenállás legnagyobb társadalmi bázisa a szegény földmunkásság, a napszámosok, gazdasági cselédek, a kubikosok, akik hatóságilag