Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
helyeken pl. Csongrádon a szíjgyártó, a fazekas, a kerékgyártó és a káderipar terén nagyon erős visszaesés mutatkozik. Kiskundorozsmán az országos hírű kovács és kerékgyártó ipar sorvadt el csaknem teljesen. Kívánatos volna, ha a káderiparosokon segítenének, éspedig akként, hogy ne a kész hordó behozatala engedélyeztessék, hanem a szükséges faanyagnak nagyobb mértékben és mérsékeltebb áron való behozatala mozdíttatnék elő, mert ezáltal a káderiparosok jutnának jelentős keresethez. A kontárok száma is éppen a nehéz megélhetési viszonyok miatt erősen megszaporodott. Az iparosság az öregség idejére biztosítva nincsen. A kötelező nyugdíjbiztosítás volna bevezetendő. A tanoncok száma apadást mutat. Némi javulás csak a mechanikai ipar terén mutatkozik. Szentesen az Iparügyi Miniszter úr támogatásával kőműves és ácsipari továbbképző, továbbá lánghegesztő, haladó és mestervizsgára előkészítő tanfolyamok rendeztettek, amely tanfolyamok iránt igen nagy volt az érdeklődés. Itt az Ipartestület vezetősége minden eszközzel arra törekszik, hogy az Ipartestület székháza megfelelő módon kibővíttessék és ezáltal a székház népesebb tanfolyamok tartására és kiállítás szervezésére alkalmassá tétessék. A mindszenti Ipartestület kebelében ifjúsági egyesületet létesítettek, amely igen élénk működést fejt ki. — Ebben az évben az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetőségének támogatásával a cipésziparban és a férfiszabóiparban szakrajztanfolyamot rendeztek és jelenleg áll előkészítés alatt még egy kovácsipari továbbképző szaktanfolyam szervezése. A kisiparosság és az ipari munkásság helyzete nagyon nehéz. Ezeken a lehetőségekhez képest segíteni kell. A vármegyei gazdasági egyesület a gazdák mindennapi életproblémáival foglalkozva, érdekes és figyelemre méltó szempontokra hívja fel a figyelmet. Ezek kivonatosan a következők: „A gazdasági cselédváltozás vármegyénkben még mindig nem az 1935: II. t.c. szerint április 1-én, hanem január 1-én történik. A cselédváltozás gazdáinak igen nagy gondot okozott, mert dacára annak, hogy a gazdasági cselédek általános díjazása jelentékeny mérvben felül haladja az ország más részein szokásos gazdasági cseíédbéreket, igen sok gazda cselédet fogadni vagy egyáltalán nem tudott, vagy ha tudott is és az elszegődött cseléd a foglalót felvette, legtöbbször nem állt helyre, vagy ha helyreállt is, rövid pár nap múlva minden indok nélkül otthagyta szolgálati helyét. Ezen tarthatatlan és a termelés folytonosságát is megbénító állapotokkal már ismételten foglalkozott az egyesület." Az ország többi részein szokásos díjazásokkal történt összehasonlítás után megállapítást nyert, hogy a hiba nem a gazdák által adott díjazás mérvében, hanem más okokban keresendő. Egyik oka a gyakori cselédváltozásnak az, hogy a cselédügyekben ítélkező közigazgatási hatóságok helytelenül követett gyakorlatukban nem tesznek különb-