Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

séget a téli és nyári hónapokban végzett gazdasági munkák között, hanem az évközben akár alapos, akár kevésbé alapos okból távozott gazdasági cselédek megszolgált idó're esó' járandóságait az évi összes járandóságnak számszerűleg arányos részében állapítják meg, jóllehet a téli hónapban végzett munka kevésbé értékes és kevesebb erőkifejtést igénylő. A gazda az évi cselédbéreknek megajánlásánál figyelemmel van arra, hogy cselédje a drágább mezőgazdasági munkálatok idejére is leszerződött hozzá, tehát sokkal magasabb évi díjazást ajánl fel neki, mint amennyi a téli hónapokra eső díjazásnak folytatólagos átszámítása szerint jutna. Ezt a körülményt a rosszhiszemű gazdasági cselédek ügyesen kereseti lehetőségre használják fel, mert valamennyi időt eltöltenek ugyan és ezért megkapják az egész évi bér arányosan elosztott részét, de újból módjukban áll ezen megrövidített időre ugyanannyiért elszegődni. Ezt ismételgetik mindaddig, amíg a nagyobb munka és munkáskereslet be nem következik. Sokan azért tartózkodtak a munkavállalástól, mert a földreformra vártak, mások pedig, hogy Németországba mehetnek ki munkára. Pedig megállapítást nyert, hogy a németországi munkakereset sem lényegesen jobb, sőt ellenszolgáltatásként nagyobb teljesítményt kell nyújtani. Hiábavaló volt az illetékes helyről jött figyelmeztetés, hogy a földreform végrehajtásáról ez évben szó sem lehet. Keresve az orvoslás módjait, az egyesület úgy találta, hogy a bajokat előidéző okok megszüntetése csak törvényhozási úton lehetséges. Ezért a földmívelésügyi miniszterhez a jelenleg érvényben levő cselédtörvény oly értelmű módosítása iránt terjesztett elő javaslatot, hogy: 1. A gazdasági cseléd viszonyt csak a hatóság által rendelkezésre bocsátandó, hivatalos űrlapon készített szerződéssel lehessen létesíteni, 2. ezen szerződés érvényességi feltételéül köttessék ki, hogy az az aláírástól számított 8 napon belül a munkaadó által láttamozás végett az első fokú hatóságnál büntetés terhe alatt bemutattassék, 3. ezen szerződésminta akként szövegeztessék, hogy az évi járandóságú, egy összegben megállapított bér felett az október 1-től május l-ig terjedő hét téli hónapra, a másik fele a május 1-től szeptember 30-ig terjedő 5 nyári hónapra számíttassék s a szolgálatnak év közben történt megszüntetése esetén ezen elv figyelembevételével számíttassék ki a cseléd járandósága. 4. a gazdasági cselédi szolgálati viszony kizárólag a hatóság közbejöttével történő felmondásra legyen megszüntethető s a bármelyik fél részéről történő felmondásnak az oka megfelelő nyilvántartásba vétessék, 5. az elszerződött gazdasági cselédekről s az ínségmunkában részesülő személyekről párhuzamos nyitvatartás vezettessék, melybe jegyeztessék be az illető személynek gazdasági cselédként történt elszerződése, a munkaadó nevének megjelölésével s vezettessék be a munkaviszony megszűnésének napja és oka, termé-