Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
„A zsidóságnak a nemzetre nézve kártékony elemeit egy percig sem védjük, de a nemzettel közösséget vállalókat nem vagyunk hajlandók a nemzet életéből kitaszítani." A kiáltvány újból megerősíti a tizenkét pontot, de megemlíti, hogy „a magyar élet alakulása mégis azt kívánja, hogy a pontok közül időrend szempontjából egyet kiemeljünk. Ez a választójog és a szabadságjogok kérdése. A Márciusi Front az általános, titkos, egyenlő, minden magyar dolgozóra kiterjedő választójog azonnali megvalósítását követeli. E választójognak azonban csak úgy van értelme, ha a gyülekezési, szervezkedési, szólás- és sajtószabadságnak minden korlátozását azonnal megszünteti." A Márciusi Front makói összejövetelén elhatározta, hogy működését kiterjeszti, és elveinek megvalósítására gyakorlati föladatokat is vállal. A választójogról rövidesen röpiratot ad ki. A kiáltványt a Márciusi Front nevében Erdei Ferenc, Féja Géza, Illyés Gyula, Kovács Imre és Veres Péter írta alá. A Márciusi Front vasárnapi megnyilatkozásáról Féja Géza a következőket mondotta: — Értekezletünk kimondotta, hogy nem kíván a napi politika harcaiba beavatkozni, hanem eredeti gondolatához híven, továbbébresztgeti a magyar társadalom történelmi felelősségérzetét, és irányító eszméket nyújt a magyar közösségnek. A Márciust Front makói nagygyűlése kiáltványban erősíti meg követelésének vállalását — Budai pest, 1937. október 5. A Népszava 1937. október 5-i számának tudósítása „A Márciusi Front makónagygyűlése" címmel. Közli: A Magyar Népfront története. Dokumentumok. 1935—1976. I. k Bp. 1977, Kossuth K. 116—118. p. Irodalom: 1. SALAMON KONRÁD: A Márciusi Front Bp. 1980, Akadémiai K. 180. p. 2. Magyarország története 8. k. (Főszerk.: RÁNKI GYÖRGY) Bp. 1976, Akadémiai K. 839—846. p. 3. SERFŐZŐ LAJOS: Bevezetés In: Csm. Munk. mozg. Vál. Dok. 1919—1944. Szeged, 1977. 37. p. 16 A hitleri Németország munkaerőgondjainak enyhítésére külön mezőgazdaság munkás tobrozást engedélyezett a földmüvelésügyi miniszter. A mindenekelőtt megélhetési lehetőséget biztosító akció jelentős számú mezőgazdasági munkaerő Németországba áramlását eredményezte. A háborúra készülő Németország így igyekezett pótolni a megindítandó háborúba igénybevett német mezőgazdasági munkaerőt. A két dokumentum érzékelteti az akció nagyságát. Különösen érdekes, ha ezeket a számokat az ország egészére is kivetítjük. Hatalmas mezőgazdasági munkáslétszámról van szó t amely éveken át hiányzik a magyarországi mezőgazdasági munkából.
