Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

7. A németországi mezőgazdasági munkásokat különvonattal a tegnapi napon indítottuk útnak a szentesi vasúti állomásról, — Szentesről, Csongrádról, Szegvárról, Mindszentről, Algyőről, Tápéról, Kiskundorozsmáróí, Kistelekről, Csanytelekről és Tömörkényről összesen 650 munkás, részben férfiak, részben pedig nők mentek ki. Sajnos, Szentesről és Sándorfalváról mintegy 75 munkás lekésett, akiket a tegnapi napon később azonban mégis sikerült útbaindítani és ezek a főcsoportot még a határ előtt utolérik és innentől kezdve együtt utaznak Németországba. — Bizakodó reménységgel távoztak a munkások. A szentesi vasúti állomáson búcsút vettünk tőlük és részükre 20 darab nemzetiszínű zászlót adtunk át. 6. A m. kir Földművelésügyi Miniszter úr a folyó évben 700 Csongrád vármegyei répamunkásnak engedélyezte Németországba való szerződtetését. Főispán úr őméltósága a mezőgazdasági érdekekre, valamint a mezőgazdasági munkanélküliek számára való tekintettel Szentesről 110, Csongrádról 160, Mindszentről 50, Szegvárról 60, Kiskirályságról 10, Kiskundorozsmáróí 70, Sándorfalváról 40, Algyőről 30, Tápéról 20, Kistelekről 40, Sövényházáról 30, Csanytelekről 40 és végül Tömörkényről 40 főben állapította meg a mezőgazdasági munkások számát, akik e hó folyamán fognak kimenni Németországba. Németországba Szentesről, Mindszentről, Szegvárról és Csongrádról kubikmunkára már a húsvéti ünnepek előtt 200-an mentek ki, akik a vett értesítés szerint helyzetükkel meg vannak elégedve. Csongrád megyei mezőgazdasági munkások küldése Németországba — Szentes, 1939. április 12. és május 10. Részletek Csongrád vármegye Közigazgatási Bizottságának irataiból. CsmL (Szf) IV. B. 419. Csongrád vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai a) 189—828/1939. és b) 189— 1073/1939. sz. 17 A Csongrád megyei alispán helyzetelemzése igyekszik a valóságtól eltérő, kedvezőbb képet festeni a megyei munkásság helyzetéről, de tételes f elsorolásából kitűnik, hogy mind a mezőgazdasági munkások, mind a kisiparosság helyzete rendkívül súlyos. Egyes iparágak teljesen elsorvadtak, mások éppen csak léteznek. Fontos megállapítása a jelentésnek, hogy a mezőgazdasági munkások közül többen „földreformra vártak" azért nem vállaltak munkát. A dokumentum egyértelműen bizonyítja a mezőgazdasági munkásság, különösen a cselédség rendkívül nehéz helyzetét és a radikális megoldásban való reményét is.