Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944

Tizenkét pont A Márciusi Front ebből az alkalomból kiáltvánnyal fordult az ország népéhez, amelyben megismétli tizenkét pontját. Ez a következő: 1. Követeljük az ország demokratikus átalakítását. 2. Gondolat-, szólás-, sajtó-, gyülekezési és szervezkedési szabadságot. 3. Az általános, egyenlő és titkos, minden korrektivium nélküli választójogot. 4. Az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségének legteljesebb betartását; országgyűlési képviselő ne vállalhasson igazgatósági, érdekképviseleti tagságot. 5. Az ötszáz katasztrális holdon felüli birtok kisajátítását. 6. A bankok, kartellek és monopóliumok magyarságot sorvasztó uralmának megszüntetését. 7. A progresszív adórendszer bevezetését. 8. A munkát minden dolgozni akaró magyar számára: a negyvenórás munkahét bevezetését a szellemi és fizikai munkában egyaránt, az álláshalmozás és mammutjövedelmek megszüntetését. 9. A minimális munkabérek megállapítását a biológiai létminimum fölött. 10. A dolgozók gazdasági vonatkozású szervezkedésének szabadságát. 11. Az alsóbb néposztályok érdekében a közép- és főiskolákon a progresszív tandíjrendszer és a minőségi szelekció bevezetését. 12. A magyar revízió: a Duna völgyi népek számára a hovatartozandóság kérdésében az önrendelkezési jog tiszteletben tartását. A pánszláv és pángermán imperialista törekvésekkel szemben a Duna völgyi öncélúság és konföderáció gondolatának megvalósítását. Népies demokráciát! A kiáltvány vitatkozik a Márciusi Front támadóival, és megállapítja, hogy a Márciusi Front népi demokráciát akar, az emberiesség, az egyenlő jogok és kötelezettségek alapján. „S akarjuk azért, mert meggyőződésünk és tapasztalataink szerint csak a dolgozó néposztályoknak az állam életébe való hatásosabb bekapcsolódásától remélhetjük a megpróbált magyar nemzet szellemi és anyagi megizmosodását. Valljuk, hogy csak az alulról felépített politikai nemzet tudja képviselni a széles néprétegek érdekeit. Nem vagyunk hajlandók a magyar nép sorsát kétes parancsuralomra tülekvő diktátorokra bízni." A kiáltvány újból állást foglal a dunai népek összefogásának szükségessége mellett, és foglalkozik a zsidókérdéssel, amellyel némelyek el akarják terelni a figyelmet a társadalmi átalakulás szükségességéről.