Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGSZILÁRDÍTÁSA 1962–1975

gyorsmérleg 99, a falbukroló csempe 45, a háztartási és szaniter-porcelán 60, a gyufa 58, a kender-kenderfonal 73, a szalámi 56, valamint a fűszerpaprikaó'rlemény 55 százalékát. Az elmúlt négy év alatt a megye ipari szerkezetében jelentős változás következett be a nehézipar javára. Részesedése a foglalkoztatott létszám és az állóeszközállomány alapján — döntően a szénhidrogén-vágyon feltárása következtében — jelentősen megnőtt. Ma már a nehéziparban dolgozik a foglalkoztatottak 37 százaléka, de még mindig a könnyűipar foglalkoztatja az ipari létszámnak mintegy felét, az élelmiszeripar pedig 17 százalékát. A szocialista ipar ágazati szerkezete (százalék) A foglalkoztatottak Az állóeszközállomány Megnevezés megoszlása megoszlása 1970 1974 1970 1973 Nehézipar 32 36 57 65 Könnyűipar (egyéb iparral) 55 50 28 22 Élelmiszeripar 13 14 15 13 Szocialista ipar összesen 100 100 100 100 4. Az ipar területi elhelyezésében is előbbre léptünk. Továbbra is Szegeden és Hódmezővásárhelyen fejlődött a legdinamikusabban az ipar. A pártértekezlet határozatának megfelelően a a megye több városában és néhány községében, pl. Kisteleken, Mindszenten, Szegváron, Csanádpalotán, Földeákon, Ambrózfalván és Nagymágocson kisebb ipartelepeket létesítettünk. Különösen figyelemre méltó, hogy már néhány megyei nagyvállalatnak is létrejöttek a vidéki telephelyei. Ezt a folyamatot a munkaerő közelsége, valamint az ipartelepítésre alkalmas épületek felajánlása indította el. Az elmúlt négy évben az ipartelepítésben kedvezőtlen törekvés is megfigyelhető: egyes Csongrád megyei köpontú vállalatok, pl. a Mérleggyár és a HÓDIKÖT fejlesztési alapjuk jelentős részét a megyén kívül használják fel, növelik a szállítási távolságot, nehezebb a vállalat áttekintése és irányítása, holott a megyében még szabad munkaerővel rendelkezünk. 5. Az 1970-es pártértekezlet határozatának megfelelően biztosítottuk a megye gazdasági fejlődésének intenzív jellegét. A harmadik ötéves tervben az extenzív fejlesztés következtében az ipari foglalkoztatottak száma 23, az építőipari foglalkoztatottaké 54 százalékkal emelkedett. A termelékenység lassan, nagy hullámzással, 4 év alatt mindössze 13 százalékkal nőtt. AIV. ötéves tervben a termelési tényezők