Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)

A SZOCIALIZMUS ALAPJAINAK MEGSZILÁRDÍTÁSA 1962–1975

bővítését döntően az állóeszközök műszaki fejlesztésével biztosítottuk. Az iparban közel 8 milliárd forint értékű beruházást valósítottunk meg. Ennek jelentős része rekonstrukciós jellegű volt, az alapvető technológiai berendezéseket is érintette. A teljesített beruházások ágazati megoszlása (százalék) Megnevezés 1966-1970 1971-1974 Mezőgazdaság 27 22 Ipar és építőipar 45 46 Tercier ágak 28 32 Összesen 100 100 A foglalkoztatottak száma lényegében alig változott. A termelés növekedésének 90 százalékát a munka termelékenységének növelésével sikerült bizotsítanunk, túlteljesítve a pártértekezlet határozatában előírt 70 százalékos arányt. A pártértekezlet útmutatásainak megfelelően a fejlesztést a legdöntőbb területekre, az építő- és építőanyagiparra a szénhidrogén-bányászatra, a könnyű- és élelmiszeripar rekonstrukciójára, valamint az energiaszolgáltatás fejlesztésére összpontosítottuk. Nem tudtuk azonban végrehajtani a határozatot a cipőiparban, valamint a helyiipar jelentős részében. A IV. ötéves tervben előreláthatólag az előirányzott 9 helyett csak 6 szövetkezetben tudjuk befejezni a középüzemesítést. A tanácsi és szövetkezeti ipar technikai elmaradása a minisztériumi iparéhoz viszonyítva tovább növekedett. A pártértekezlet által megjelölt követelményeknek megfelelően vállalataink javították gyártmányfejlesztési tevékenységüket. Többségük évről évre növelte új termékeinek számát. Ez a tevékenység sajnos több alkalommal indokolatlan áremelkedésekhez is vezetett. A gazdaságtalan termelés megszüntetésének jelszavával vállalataink egy része helytelenül a hagyományos, olcsó termékek gyártását is megszüntette. A piachoz való alkalmazkodás ürügyén néha a csoportérdeket a népgazdasági, illetve fogyasztói érdekek rovására érvényesítették, ami több területen politikai problémává alakult. 6. Az ipari termelés volumene a pártértekezlet által előirányzott ütemnél és az országos átlagnál gyorsabban, évente mintegy 7 százalékkal emelkedett. A fejlődés azonban a négy év folyamán nem volt egyenletes. A növekedés legjelentősebb tényezője a szénhidrogén termelés, az építőanyagipar és a textilruházati ipar termelésének fejlődése volt. A minisztérium ipar átlagos, a szövetkezeti ipar az átlagot meghaladó ütemben, a tanácsi ipar pedig mérsékeltebben növelte termelését. A termeléssel párhuzamosan bővült az értékesítés. Javult a vállalatok kereske-