Nagy István (szerk.): Legújabb kor 1919-1975 - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 3. (Szeged, 1986)
AZ ELLENFORRADALOM KORA 1919–1944
Míg ez meg nem történik, évről évre ki van téve a Tisza két oldalán elterülő vármegye az árvízveszedelemnek, mely pár óra alatt kiszámíthatatlanul több kárt okozhat, mint amibe a gátemelés kerülne. Ezen munkálat terveit a társulat még az 1920. évben elkészítette, — azt Nagyméltóságod jóvá is hagyta, de a munkát eddig megindítani képtelen volt, mert az csakis egy olyan kölcsön felvétele által volna megoldható, mely a munkálat összes költségét teljes egészében fedezné. Tekintettel azonban arra, hogy a társulat érdekeltsége a most befejezett munkálatok céljaira felvett kölcsönök évi 480 900 pengőt kitevő annuitásaival, 0 továbbá a fenntartási járulékokkal és egyéb közterheivel olyan nagymértékben meg van terhelve, hogy ujabb 7—8 milliós pengős kölcsönt, amely ezen töltés emelési munkák végrehajtására szükséges volna, elviselni már nem képes, így — bár teljes tudatában van a társulat annak, hogy a töltés-erősítés mielőbbi végrehajtása az ártér árvédelmi biztonsága szempontjából fölöttébb kívánatos, mégis a tekintetben, hogy e nagyfontosságú munkát mikor és miből fogja végrehajtani, teljes bizonytalanságban van. A társulat közlése szerint azonban nem volna az esetben aggodalomra ok, ha a társulat ismét hozzájutna ahhoz a kirováson kívüli bevételeihez, amellyel a múltba rendelkezett. Méltóztassék megengedni Kegyelmes Uram, hogy itt részletesen kitérjek a társulatok ezelőtt megilletett ún. adóvisszatérítések kérdésére. Az ármentesítő társulatoknak ugyanis a múltban tekintélyes bevételeit képezte annak az adótöbbletnek a visszatérítése, amelyet az ártérbe tartozó földbirtokok tulajdonosai az 1881. évi XLII. t. c. szerint 0 azon a címen fizetnek be az adóhivatalba, hogy az ártérbe eső földek kataszteri tiszta jövedelmének a megállapításánál azok a különös gazdasági költségek, amelyek a vízvédelmi művek létesítése és fenntartása címén terhelik a földbirtokokat, számításba nem vétettek. Minthogy ugyanis az árterekben fekvő földbirtokok azt a jövedelmezőséget, amelyet jelen állapotukban mutatnak, az által érték el, hogy a folyók árvizeinek kiöntései ellen védtöltésekkel, a belvizek kártételei ellen csatornázással és szivattyútelepek létesítésével megvédelmeztettek és minthogy ezen műveket az ártéri birtokosok saját költségükön létesítették és tartják fent, őket ezáltal olyan különös gazdasági költségek terhelik, amelyek az egyes földrészletek kataszteri tiszta jövedelmének megállapításánál betudandók lettek volna. — Mivel ez nem történt meg, az ártéri földbirtokok tulajdonosai több adót fizetnek be, mint amennyit fizetnének akkor, ha a kataszteri tisztajövedelemből ezen különös gazdasági költségek levonásba hozattak volna. Ezt az adótöbbletet azonban a kincstár az b hosszú lejáratú kölcsön rendszeresen fizetendő törlesztési részlete 0 Az 1881. évi 42. tc. Az ármentesltésről szólt.
