Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

tevékenységére 1.: S. VINCZE EDIT: A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása és tevékenységének első évei (1890—1896). Bp. 1961. Az ipari munkásság helyi mozgalmaira 1. GAÁL ENDRE „Acta Historica" sorozatban megjelent tanulmányait: A szegedi ipari munkásság 1905. előtti szocialista szakmai szervezkedésének néhány kérdése. Tom. XIX., Szeged 1965.; A szegedi szociáldemokrata pártmozgalom az 1890-es évek elejétől 1904 végéig. Tom. LX., Szeged 1978.; Válogatott dokumentumok a szegedi ipari munkások szocialista szakmai szervezkedésének történetéből 1890—1900. Tom. XLIX, Szeged 1972.; valamint VDCSMMT 1868— 1917. 21—28, 67—191. 30 A hódmezővásárhelyi események nagy visszhangot váltottak ki országszerte, s újból megélénkítették a viharsarki mozgalmat. A belügyminiszter az egész Alföldre kiterjedő ostromállapotot rendelt el. Békés, Csanád, Csongrád megyékben megerősítették a karhatalmat, a csendőrség, rendőrség állandó őrjáratokat szervezett. A munkáskörök vezetőit és tagjait állandóan zaklatták. A központi pártvezetőség a Népszava hasábjain tiltakozott a megtorló intézkedések ellen. Országos gyűjtéseket szerveztek a vásárhelyi zendülés után bebörtönzött munkások segélyezésére. Az 1895. március 5-re kitűzött végtárgyalás előtt röplapot bocsátottak ki „Egy kérdés a magyar nemzethez!" címmel. Ebben leleplezték a per tendenciózus előkészítését és tiltakoztak az ellen, hogy vádlottakként azok szerepelnek, akiket bántalmaztak, nem pedig azok, akik a vérontást előidézték. A hatóságok erőteljes nyomozást indítottak a felrázó erejű röpirat és terjesztői után. Számos példányát Csongrád megye városaiban és községeiben is megtalálták. A szentesi rendőrkapitány kiderítette, hogy Szentesen és környékén 3 000 példányt osztottak szét a szóban forgó röplapból. EGY KÉRDÉS A MAGYAR NEMZETHEZ ! Illő, hogy a most bekövetkezendő események alkalmából a forradalmár magyar nemzethez egy kérdést intézzünk. Magyar nép, hol maradt szabadságszereteted? Hol vannak azon apák fiai, kik vérüket ontották Magyarország szabadságáért, kik forradalom és véres harcok árán felszabadították magukat a nemesség zsarnok hatalma alól? Kik a nép fenhatóságát akarták megalkotni? Mi lett a forradalmár Magyarországból? Az osztályuralom teremtményei most készülnek a magyar szabadság hátralévő romjait megsemmisíteni. Most készítik azon békókat, melyekbe a szabadszólást, a gondolat szabadságát verik; az osztályállam a szabadságot nem tűrheti, mert elposványosodott, korrumpált és a nyilvánosságot kerülnie kell. Mit azelőtt, mint erényt és férfiasságot megkoszorúztak és dicsértek, a szabadságszeretetet, azt ma láncra verve tömlöcbe vetik. Azt mire a magyar nemzet büszkén tekint, a szabad-