Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
tájékozatlanság hullámzásaiból még mindig nem tudunk kibontakozni, s a vállalkozási kedv hiányzik efféle üzletek megindítására, ami magyarázatát részben s talán fó'képpen abban találja, hogy fogyasztási piacokat, állandó biztos megrendelőket nem szerezhetünk. Ezen legsajátosabb vidéki bajaink orvoslására lenne hivatva egy szegedi kereskedelmi és iparkamara, mert csak egy oly intézmény gondozhatja és védheti kellőleg gazdasági érdekeinket, mely magunk köréből alkottatván és gazdasági életünk minden szálát kezeiben összpontosítván, érzékkel bírand annak igényei iránt és kellő ismerettel szabhatja meg kereskedelmünk irányát, és végezheti termelő és fogyasztó az itteni és külföldi piacok közötti olyannyira szükséges közvetítést. Ettől várjuk különösen kiviteli forgalmunk emelkedését, vele közgazdasági helyzetünk fellendülését, és azt, hogy az e téren most mutatkozó bizonytalanságot és hullámzásokat egészséges és megállapodott viszonyok váltsák fel. Szeged városának ősidőktől fogva a gabonakereskedés mellett legnevezetesebb üzleti ága volt a fakereskedés. A tüzelőfának szállítását legnagyobb részben szegedi üzletemberek, hajósgazdák saját hajójukon eszközlik, ti. a gabonaszállítás után visszatérőben üres hajóikat az alsó Duna, a Száva és Dráva melléki erdőkből tűzifával terhelvén meg, ellátjék Szeged városát és környékének ebbéli szükségleteit teljes mérvben. Sokkal nagyobb jelentősége van az épületfa-kereskedésnek, noha különösen a Maros és Tisza menti városok és községek mindenikében nagy faraktárak és feldolgozási telepek léteznek, mindazonáltal Szeged azon központ, melynek kebelében összpontosul az egész alsó Magyarország fakereskedelme. Számos legjobb hírnévnek örvendő cég foglalkozik a nyers faanyagnak Erdélyből és Máramaros megyéből Szegedre való szállításával, magának Erdélynek összes fatermeléséből 50% Szegedre szállíttatik, s részint nyers, részint feldolgozott állapotban bocsájtatik innen forgalomba úgy, hogy Szeged fedezi az Alföld épületfa szükségletének legnagyobb részét. A feldolgozást négy fűrészgyár eszközli, de a kézierővel való feldolgozásának is elég tere marad. Az e téren uralgó élénk üzleti életnek köszönhető az is, hogy fakereskedőink társulva városunk jóhírnevű építőivel, nemcsak a hazában, de azon kívül is majd minden nagyobb építkezéseknél pályáznak, sok nagy építkezési vállalatot elnyernek, természetes, hogy azáltal nemcsak a fakereskedés forgalma emelkedik, de különös előnyére szolgál ez a helybeli építészeti iparnak is, minek egyik örvendetes jele, hogy kizárólagos épületasztalosi célokra is berendezett gyár is létesült. A gazdálkodás, azzal kapcsolatos üzleti élet vázolását nem fejezhetjük be mielőtt fel nem említenénk, hogy nyers bőrrel és kidolgozásával szintén két gyár
