Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

nyilván terményeiknek forgalomba való hozására, a gabonakereskedés eddigi központjából elhúzódott, s jelenlegi gabonakereskedésünk, annál is inkább, mivel a helybeli közraktár igénybe alig vétetik, jobbára közvetítéssel foglalkozik. Helyi forgalmunk azonban most is tekintélyes, aminthogy a vidéké is az, mert a műmalmok, szeszfőzdék szükségletei, különösen a malmok számának emelkedésével, folyton emelkednek. Tény az, hogyha Szeged város e téren jelentőségéből sokat veszített is, az alvidékkel együttvéve azonban most is a külföldi piacoknak az országból egyik legnagyobb szállítója. Másrészről gabonaneműeknek és szesznek a külföldre való eladása nemzetgazdászati tekintetben figyelemreméltó eredménynek tekinthető. Szegeden magában lisztőrléssel és lisztkivitellel két nagy műmalom foglalkozik, helyi szükségletek fedezésére dolgozik még 6 műmalom, számos vízi és szélmalom. Saját szükségletére a szeszfinomító részvénytársaság, valamint a sertéshízlaló telepek műmalma [dolgozik]. A belterjesebb úgynevezett kertészgazdálkodás köznépünknél mind nagyobb tért hódít, zöldség-, paprikatermelés Szegeden, hagymatermelés Makón és vidékén oly terjedelmet öltött, hogy mindkét cikk külföldi kereslet tárgyává küzdötte fel magát, s itt helyben is paprikaőrléssel több műmalom foglalkozik. A filoxéra pusztító hatása alatt, midőn leghíresebb bortermelő vidékeink egymás után mennek tönkre, a filoxéramentes homokterületek jelentékenysége nagyban emelkedett, a fogyasztóközönség figyelme szükségleteinek fedezhetése végett a homoki szőlővidékekre kezd irányulni, az addig alig ismert és mellőzött homoki bor jóságát és használhatóságát kezdik felismerni, úgy, hogy az most már nem mint eddig, a helyi fogyasztás korlátai között értékesíthető egyedül, hanem kivitelre is kerestetik. Oly roppant kiterjedésű és szőlőművelésre alkalmas talaj birtokában, minő Szegeden és szomszédságában elterül, birtokában vagyunk egyszersmind a nagymérvű borkivitel feltételeinek is, az alkalom megvan, hogy okszerű szőlőművelés fejlesztése és borunk szakszerű kezelése mellett azok értékének emelkedése által gazdáink jövedelme emelkedjék, és kereskedelmünk forgalma körében egy nevezetes kiviteli cikk is felvehető legyen. A földművelés mellékágainak tekinthető állattenyésztés meglehetős szűk korlátok között mozog, és a heti és országos vásárok körén túl nem terjed. Nem lehet ezt azonban az alvidékre általában mondani, mivel a lótenyésztés folytonos emelkedése következtében a külföldi kormányok midőn hadiszolgálatra a lóvásárlást hazánkban megindítják, nem mulasztják el az alvidék jófajú lóállományát is igénybevenni. A hízott marha és hízott sertések képezik tulajdonképpen a kivitel tárgyát, az