Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Csongrád megyében működő egyletek, körök, társulatok kimutatása. CsmL (SzF) Csongrád Megye Al. iratai2462/1880. Magyarország egyletei és társulatai 1878-ban. Szerk.: DR. VARGHA GYULA. Bp. 1880. Vargha szegedi adatainak pontatlanságára: GAÁL ENDRE: A szegedi nyomdai munkások segélyzőegylétének megalakulása (= Tanulmányok Csongrád megye történetéből V. Szerk.: BLAZOVICH LÁSZLÓ Szeged 1981.) 150. 25 Szeged város már a középkortól kezdve vidékünk gazdasági, társadalmi és kulturális központja volt. A 19. század második felére az ország második legnépesebb városa lett. Jelentősége az árvíz után sem csökkent. A város gazdasági életének jelentőségét, a környező településekre gyakorolt hatását jól érzékelteti az alábbi dokumentum. ... Szeged város a Tisza és Maros folyók egybeömlésénél feküdvén, hivatással bír keleti Magyarország vízi kereskedelmét egész teljében felölelni. Vasúti összeköttetésénél fogva is itt szelvén egymást a szab. osztrák—magyar államvasút, és a magyar királyi államvasutak Nagyvárad-eszéki vonalai, végpontját képezvén az Arad-csanádi vasútnak, valamint a Bács megyei helyiérdekű vasút Szegeddel kapcsolatba hozatván, továbbá Szabadkán át Pest-zimonyi és bajai vasúti vonalakkal, Kikindán át Torontál megyei helyiérdekű vasutakkal és Valkányon át a perjámosi-félegyházi, s át a csongrádi vonalai révén összeköttetésben nemcsak Összpontosíthatja Csongrád, Csanád, Torontál, Bács és Pest megye alsó részeinek forgalmát, de biztosítja magának úgy behozatal, mint kivitel tekintetében is a teljes önállóságot, nemcsak a bel-, de a külfölddel is. Habár az utóbbi idó'kben az üzleti téren nálunk is bizonyos visszaesés tapasztalható, kétségtelen jelei mutatkoznak már most is mindazonáltal annak, hogy az csak átmeneti helyzet, melybó'l a viszonyok helyes felismerése és kelló' támogatás mellett kibontakozni lehetséges. És itt elsősorban ezen nagy földművelő város és gazdag vidékének gazdasági viszonyait óhajtjuk röviden ecsetelni, nemcsak azért, mert mennyiségben és értékben termékeink messze túlszárnyalják gyári ipari és más üzleti ágainkat, és mert lakosságunk vagyonosodása leginkább ezen alapul, hanem azért is, mivel gazdasági teményeinknek feldolgozása, forgalomba hozatala, kereskedelmünk és iparunk tekintélyes hányadát foglalkoztatja. Szeged város korábbi időben úgyszólván az egész alvidék gabonakereskedését kezeiben tartotta, a közlekedési eszközök fejlődésével, a vasúti hálózatok létesítésével ezen központi jelentősége elveszett, ami igen természetes, mivel részint a folyók mellett fekvő, részint vasúti államúttal bíró kisebb helyeknek is alkalom