Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

dettek az adományozások felsegélyezésünkre, a részvétnyilatkozatok és vigasztaló szavak fájdalmunk enyhítésére. Alig telt bele 24 óra, máris a közel vidék és a főváros százával küldték fiaikat közönségünk megmentésére, kikre valóban nagy szükségünk volt. Szomorú állapotunk a nemzet képviselőit mélyen meghatotta. Következő egész napon az országgyűlés kizárólag velünk foglalkozott. Gróf Szapáry pénzügyminiszter már harmadnapra közénk érkezett s 40 000 forintot utalványozott szükségleteink fedezésére. Az országgyűlés az időben városunk Il-ik választó kerülete országgyűlési képviselőjének, Kállay Ödönnek vezetése mellett, egész bizottságot küldött le, mely hivatva volt az élet- és vagyonmentés körül bennünket támogatni. A rendőrség vezetését maga Kállay Ödön vállalta el. A megmentett lakosság nagy része eleinte a közelebb fekvő városokba és községekbe, később Temesvár, Arad s a fővárosba szállíttatott elhelyezés végett. Annyira elszéledtünk egymástól, hogy a veszély első napjaiban alig hittük, hogy újra egyesülhetünk közös szülővárosunkban... b) 1. §. Szeged szab. kir. város belterületén, az 1879. XX. tc. 5. és 8.§§-ai értelmében megállapított építési terv keretében a következő középítkezések és munkálatok lesznek keresztül viendők: a) a tiszai rakpart; b) a tiszai állandó híd; c) két körút; d) négy nagy sugárút; e) három kis sugárút; /Ja tervezetbe foglalt közkertek; g) laktanya a közös hadsereg használatára a Mars-téren; h) két falazott főcsatorna; i) a vár lerombolása; j) a szabályozási terv folytán szükséges kisajátítások eszközlése. 2. §. Ezen munkálatok, a szegedi királyi biztosság, illetve az állam-kormány által szervezett építészeti hivatal által lesznek a megállapított összhangzatos terv alapján keresztül viendők. 3. §. Ezen törvény 1-ső szakaszának a) és b) pontjai alatt foglalt munkálatok keresztülvitelére szükséges költségeket az állam viseli, s az elkészült építményeket, minden visszteher nélkül, a város örök tulajdonába bocsájtja át. A város ezen középítmények jövedelmét saját háztartása javára fordíthatja; — tartozik azonban a híd és a rakpart összesített bevételeinek 10%-át, mint ezen építmények fenntartására rendelt alapot, elkülönítve kezelni, és ezen alapból a