Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
hidat és a rakpartot évenként javíttatni, és folyamatosan kifogástalan állapotban tartani. 4. §. Ezen törvény 1. §-ának c)—j) pontjai alatt felsorolt építkezések Szeged város által és annak terhére levén teljesítendők, az ezekkel egybekötött költségek a város részére kötendő kölcsönből fedezendők. Arról, hogy a Szeged szab. kir. város terhére eső építési alap mily módon állíttassák elő, külön törvény intézkedik. A szóban levő munkálatok céljára keresztülviendő kisajátítások útján nyert területek darusításából befolyó összegek, az építési alap növelésére, az állampénztárba lesznek beszolgáltatandók, ezen összegek azonban az építkezések befejeztével eszközlendő végelszámolásnál, egészben Szeged város javára tudatnak be. 5. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az állami hivatalok számára szükséges épületeket 1884. év végéig felépíttesse, úgy azonban, hogy az államkincstárt terhelő építési költségeknek megfelelő tőkeösszeg évi kamatja, a Szegeden levő állami hivatalok elhelyezése után 1878. évben fizetett lakbérösszeget meg ne haladja. Az állami építkezésekre szükséges területeket, a tervben e végre kijelölendő helyeken Szeged város tartozik kiszolgáltatni s azon esetben, ha az említett állami épületek a fönnebb kitűzött határidőben felépíttetnek, azon területek minden kárpótlás nélkül az állam tulajdonába mennek át. 6. §. Ezen törvény a kihirdetés napjával lép érvénybe és végrehajtásával az összminisztérium bízatik meg; Szeged város polgármesterének jelentése 1879. évről. Részlet. CsmL Szeged Város Törvényhatósági Bizottságának iratai 6/1880. sz., 1880. évi XVII. tc. Szeged szab. kir. város újjáépítésének keresztül viteléről s az erre szükséges költségek viseléséről. Magyar Törvénytár. 1879—1880. évi törvényczikkek. Bp. 1896.253—254. Szeged 1879 előtti árvíz elleni küzdelmére 1. REIZNER JÁNOS: Szeged története i. m. JX, az 1850-es évekre GAÁL ENDRE: Adatok Szeged... i. m. 25—26. Az árvízre és az újjáépítésre vonatkozó bőséges irodalomból csak néhányat említünk: REIZNER JÁNOS : i. m. II. 309—358., KULINYI ZSIGMOND: Szeged új kora. Szeged 1901. 1—219., A szegedi árvíz 1879. Vízügyi történeti füzetek 1. Budapest 1969... Az események korabeli leírása: KÁKAY ARANYOS NR. 3. (Mikszáth Kálmán): Szeged pusztulása. Mikszáth Kálmán Összes Művei 56. k. Budapest 1967. 172—180. Vízügyi műszaki szempontból használható LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR: A Tisza c. könyve (Bp. 1982.). 24 A polgári viszonyok általános elmaradottsága is közrejátszott abban, hogy megyénkben az egyleti élet viszonylag elmaradott volt. A fejlettebb Szegeden azonban 1827-től, majd 1829-től Kaszinó működött, az 1840-es évek közepétől Nőegylet, 1861-től iparos legényegylet, stb. Szentesen a negyvenes években két kaszinó
