Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
az, hogy a megyei önkormányzat körében a képviseleti eszme minél nagyobb mérvű érvényesítést nyerjen, mert nem a vármegye közönsége létezik a székhelyért, hanem a székhely létezik a vármegye közönségéért. Már most ha Csongrád megyének székhelye Szeged lenne, akkor 69 600 megyei lakos 157 bizottsági taggal fosztatnék meg megyei képviseleten alapuló alkotmányos jogának gyakorlásától. És ez mind miért történik? Csak Szeged város kedvéért, és a hozzá közel esó' községek 23 500 és 26 megyei bizottsági tagjának kedvéért. Kérdés tehát, hogy az érdekeknek ily csekély számával szemben lehet-e jogosan és igazságosan feláldozni a tetemesen nagyobb érdekeltséget, és a többséget a kisebbség, vagy pedig egy város anyagi és szellemi felvirágzása kedvéért. Második főérvül hozza fel Szeged városa 70 ezernyi népességének számát, ennek tiszta magyar hazafiságát stb. és az ez által fizetett állami adók mennyiségét, valamint a hadsereghez és honvédséghez szolgáltatni szokott újoncok számát, melyek alapján mintegy követeli magának, hogy Csongrád megyének székhelye Szeged legyen. Ha Szeged nem volna önálló köztörvényhatóság és Csongrád vármegye kötelékéhez tartozván 70 000 lakosával járulna a majdan kirovandó megyei adminisztrácionális költségeihez, akkor inkább lehetne értelme Szeged város által a megyei székhelyhez formált igénynek, de akkor, amidó'n Szeged szab. kir. város egy külön önálló törvényhatóság, a megye terheihez semmivel sem járult, és ebbeli szándékát mégcsak nem is nyilvánította: a megyei székhelyre nézve tett fellépése nem egyéb önzésnél, és nem egyéb összpontosítási törekvésnél csak azért, hogy még a megye közigazgatása intézményét is magához ragadhassa. Tekintsünk a múltba, mikor volt Szeged Csongrád megye közigazgatásának székhelye? A legközelebbi Bach-korszakból azt a tapasztalást fogjuk meríteni, hogy csak akkor volt székhelye, midőn az önkény uralkodott, és az alkotmányos eszmék kiirtására irányzott centralizálási törekvések nyertek kifejezést. Most tehát midőn Magyarországnak alkotmányos kormánya van, a megyei önkormányzat képviseleti alapon gyakoroltatik, Szeged városa mint a hazának egyik nagyobb és tiszta magyar ajkú városa, csupa önzésből táplálja az annyira káros összpontosítási eszméket azáltal, hogy mint egészen önálló és idegen törvényhatóság, egy vele szomszéd hason állású és hason jogú törvényhatóság székhelyét magába akarja kebelezni. Hogy Szeged alkotmányos korszakban Csongrád megye székhelyéül nem alkalmas, erről tanúskodik a fent megemlített Bach-féle korszakból merített azon tapasztalás, hogy amint az önkény eme szomorú korszaka megszűnt, és a megyék önkormányzati és képviseleti joga alkotmányos törvényeink által visszaállíttatott, Szeged azonnal megszűnt Csongrád megye székhelye lenni, és Csongrád megye a törvényben gyökeredző alkotmányos jogánál fogva, maga önállólag és minden felsőbbi befolyás nélkül régi helyére, Szegvárra tette át székhelyét. Ami Szeged város kultúrai viszonyait illeti, tagadhatatlan, hogy ezekre nézve
