Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

hogy a Temesvár-szegedi kőútnak Kiszombor—Szeged közti részének fenntartása annyira elhanyagoltatott, hogy a 8—10 év eló'tt még jó karban levő kőút felbomolván a közlekedés rajta az év esős szakaszában lehetetlenné van téve. Az ekként elszigetelt város népességi mozgalma szomorú képet nyújt. Meglepő s mondhatni megrendítő hatással volt az 1869-i országos népszámlálás folytán azon tapasztalat, hogy míg az ország más vidékei és városai örvendetes népességi szaporulatot tüntettek fel, addig Makón a népesség fogyott. Ezen kórjelenség az államhatóságnak különös gondoskodását igényli, s megérdemli, hogy egyéb óvszerek gyors és beható alkalmazása mellett a biztos közlekedési eszközök a lehető leggyorsabban létesíttessenek. 21. Ezek röviden azon indokok, melyek a szőregi összeköttetés mellett szólalnak, s annak előnyeit minden más összeköttetési pont fölött kétségen kívül helyezik nemcsak, hanem egyenesen lehetetlenné tesznek minden más összekötést. Az irány megváltoztatása ugyanis a történt részvény-aláírásokat érvényteleníti, újabb aláírási kísérlet pedig eredménytelen leend; ha találkoznék is pénzház a beruházandó pénzerő megszerzésére, az algyői és vásárhelyi ingoványos réti talaj oly természetes akadályt képez, melyre biztos földmunkálatokat fektetni nem lehet. A szőregi összeköttetés levén az egyedül lehetséges, ennek megtagadása által elütne bennünket a magas kormány hosszú időre a vasút jótéteményeitől s közgazdászati, kereskedelmi és kultúra tekintetében inkább alásüllyednénk azon lejtőn, melyre bennünket a kedvezményezett vidékek máris szorítottak. Anyagi s szellemi előhaladásunk a magas kormány s a hon atyái kezében van s mi biztosan reméljük, hogy nem fogunk feláldoztatni azon viszálynak, mely az ország központi kormánya s az idegen államvasúti részvénytársaság között fennáll; mert feláldoztatásunk hazánkra nézve legalább közvetve kárral járna a nélkül, hogy az államvasúttársaság ez által rövidséget szenvedne. Makón, 1871. január 31-én Makó város képviselőtestülete Makó város képviselőtestületének emlékirata az Arad—Szegedi vasút tárgyában. CsmL Csanád Megye Al. iratai 3623/1873. 100 éves az Arad—Csanádi vasút. Összeáll.: Kószó JÁNOS. Kiadja a József Attila Művelődési Központ és Úttörőház. Makó é. n. [1983], DUNAI JÓZSEFNÉ: i. m. Vasútépítésünkre lásd: RUZICSKA LAJOS: A magyar vasútépítések története 1914-ig. Budapest 1964., FÖLDI TAMÁS: A magyarországi vasútépítés a külföldi nagytőke profitforrása 1867—1900. In: Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon 1867—1918. Szerk.: PACH ZSIGMOND PÁL—SÁNDOR PÁL, Budapest 1956. praedominál = felülmúl