Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Magyarországon a népiskolai közoktatást az 1868. évi XXXVIII. tc. rendezte. Erre azért is szükség volt, mert a kiegyezés idején az ország 6 éven felüli lakosságának kb. 70 %-a nem tudott írni és olvasni. A népiskolai törvény részletesen szabályozta az oktatás fokozatait, a tantárgyakat, az iskolakötelezettséget stb. Előírta azt is, hogy a lakosság és a birtokosok állami egyenes adójuk 5%-át meg nem haladó Összeget tartoznak iskolai célokra befizetni. Ezt azonban nem minden birtokos akarta teljesíteni. 25/871. Csanádmegye tankerületi iskolatanácsától Tekintetes megyei bizottmány! Palota község iskolaszékének az iskolatanácshoz intézett eló'terjesztésébó'l értesülést nyervén a felől, hogy Palota község iskolaszéke Tanfelügyelő úr azon felhívásának, hogy Palotával egy adóközséget képező Nagy-Királyhegyesre, mivel ott 30 tanköteles gyermeknél több van, beszedvén Nagykirályhegyes birtokosa Blaskovics István úrtól államadója után törvény által iskolai célokra kivethetni rendelt 5%-ot, — egy ambuláns tanítót alkalmazzanak — eleget nem tehet; mert Blaskovics úr egy 1871. febr. 21-én keltezett válaszában azt nyilatkoztatta, hogy ő nem tarthatja jogosnak egy oly iskola költségeit viselni, melyben felfogadott cselédeinek gyermekei nyernének oktatást, mely cselédek nem is állandók az ő szolgálatában s ha az 5 %-os iskolai adó fizetésére kényszeríttetnék, cselédjeit csak addig tarthatja meg szolgálatában, míg azok gyermekei iskolaköteles éveikbe nem lépnek, mert akkor az ilyeneket tüstént elbocsátván, tanköteles gyermekekkel bíró cselédeket többé fel nem fogad, mely esetben az ő birtokán egyetlen tanköteles gyermek sem lesz, kivéve saját gyermekeit, kiknek neveléséről eléggé gondoskodva van; ezeknek folytán Palota község iskolaszéke az iskola tanácsától kérvén intézkedést: mert Nagy-Királyhegyesen 30 tanköteles gyermeknél több van; mert az 1868. évi XXXVIII. t. c. 44. §-a értelmében Blaskovics úr Királyhegyesi birtokán saját cselédjei tanköteles gyermekei számára iskolát állítani köteles; az iskola tanács tiszteletteljesen felkérni határozta Csanád megye Tekintetes bizottmányát, miszerint odahatni méltóztassék, hogy Nagy-Királyhegyesi birtokos Blaskovics István úr törvényszabta kötelessége szerint, mind Nagy-Királyhegyesen