Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ ÖNKÉNYURALOM KORA 1849—1867

nyos mozgalmak 1860. október 20-tól 1861. április 2-ig. Pest 1861.77—79., ZSILINSZKY MIHÁLY: i. m. 267—273., SZABAD GYÖRGY: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860—61). Bp. 1967. 77—109., MOLNÁR LÁSZLÓ: i. m. 147—150., Magyarország története VI/1. Az abszolutizmusra vonatkozó rész SZABAD GYÖRGY munkája. Csanád megyére lásd: G. TÓTH ILONA: Csanád megye igazgatása 1860—1867. In. Tanulmány ok...X. Szeged 1859—1860. évi eseményeit GAÁL ENDRE írta meg: Adatok Szeged ... i. m. palládium = védelmező, védelem, oltalom 9 Ferenc József 1861. január 16-án kelt, megyékhez intézett leiratában mereven elutasította a megyék részéről hozzá intézett kívánalmak teljesítését, köztük az adózás törvényességének helyreállítására vonatkozókat is. Ellenszegülés esetére kilátásba helyezte a megyegyűlések feloszlatását, valamint a katonai erővel történő adóbehajtást. Az uralkodói leirat nem csökkentette, hanem inkább fokozta a megyék ellenállását. Ennek kézzelfogható megnyilvánulása volt, hogy országszerte napirendre kerültek az adómegtagadások, melyek több esetben tettlegességgel is párosultak. A felsőbb helyről jövő fenyegetések ellenére Csongrád megye Bizottmánya végzésileg megtiltotta a megyei, városi és községi elöljáróságoknak, hogy az adóbehajtásban bármilyen formában közreműködjenek, illetőleg a Cs. kir. hatóságoknak segítséget nyújtsanak. Ennek következtében 1861. május közepén megjelentek az első fegyveresek Csongrád megyében, s kezdetét vette az erőszakos adóbehajtás. Az ellenállás különböző formái szinte valamennyi településen megmutatkoztak. Méreteit és tartósságát tekintve kiemelkedett Csongrád városa, ahol két hónapon át dacoltak a katonai erőszakkal. A történtekről Kertész László csongrádi polgármester jelentéséből értesülhetünk. ...Az adó behajtása végett folyó év május 24-én városunkba érkezett két század vértes lovas és egy század vadász katonaság, miután az elszállásolás és minden segélynyújtás megtagadtatott, magát erőszakkal beszállásolta, s másnap 3—30-ával [3-tól 30 főig terjedő katonai csoportokkal] rakta meg a tisztviselők és tehetosb lakosok házait, minden katonára naponkénti élelmezésül szalonnás reggelit, három tál jó ételt egy font hússal, s három itce bort rendelvén a gazda terhére oly fenyegetés mellett, hogy ha ezen cikkek pontosan ki nem szolgáltatnak, erőszakosan fognak beszereztetni. Ezen szigor az alkotmányhoz híven ragaszkodó lakosság álhatatosságán megtörvén, a megszálló katonaság nemsokára egy század gyalogsággal, s miután ez sem hozott több eredményt, még egy század lovassággal s egy század vadásszal erősbíttetett. Azonban a lakosság közgyűlésileg elhatározta, hogy történjék bármi, a császári leirat leérkezéséig [amely tartalmazza az országgyűlés kívánságaival kapcsolatos válaszokat] az erőszaknak engedni nem fog, s e