Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

központból kiküldött izgatók munkája volt. A gabona is megszorult ugyan némely helyen, de nem annyira, hogy okot szolgáltatott volna ily tömeges és egyöntetű munkamegtagadásra. A nagylaki járás területén aratási sztrájk kizárólag Nagylakon észleltetett. Eredete ismeretlen. Legvalószínűbb, hogy a törökkanizsai sztrájknak volt következménye, melyről a munkások a hírlapok útján szereztek tudomást. A nagylaki tót munkások az utóbbi évek alatt, mint megbízható jó munkások, különös előszeretettel vitettek vidékre aratóknak vagy répamunkásoknak. A vidék kereslete annyira ment, hogy például ez idő szerint a helybéli géptulajdonosok legnagyobb része nem dolgozhat, gépeik állanak a miatt, mert a munkások nagyobb része vidékre van gép mellé szerződve s így embert kapni nem tudnak. A nagylaki munkások mindjobban elismert jósága és megbízhatósága szolgált éppen okul arra, hogy őket elsősorban olyan vidékre vitték, ahol a munkások szociális mozgalmakban voltak résztvevők, aminek ismét az lett a következménye, hogy alig pár év alatt éppen a nagylaki tót munkások váltak lassanként a sztrájkmozgalmakra fogékonyakká. Innét magyarázható meg, hogy a törökkanizsai sztrájk s különösen annak híre, hogy az említett sztrájk az aratók kívánságainak teljesítésével végződött, elsősorban az ő körükben idézett fel hasonló bérmozgalmakat. A sztrájk lefolyása általánosságban sima volt. Hatósági helyszíni kiszállás nem fordult elő. Karhatalom alkalmazása egy esetben (8 munkással) történt. És hogy mindennek dacára a főszolgabírói hivatal egy héten keresztül megfeszítve dolgozott, azt az általános felfordulás kapcsán a munkaadók egymást követő folytonos panaszai s az ennek nyomában járó egyeztetési tárgyalások és tanácsadások idézték elő, mely a hivatal összes tevékenységét reggeltől-estig igénybe vette. Mert nemcsak azon munkaadók jelentek meg, akiknek panaszai munkásszerződéseken nyugodtak, hanem azok is, akiknek szóbeli szerződéseik voltak. Ezeket is el kellett igazítani és tanáccsal ellátni, minthogy nagy részük, akik a követeléseknek már engedtek, az utólagos egyezség alapján kívántak törvényszerű szerződéseket kötni különösen oly célból, hogy netán újabbi szerződésszegés esetén a mezőhegyesi tartalékmunkásokra igényt tarthassanak. Ilyen munkaszerződés a sztrájk alatt a kisgazdák által számos köttetett, s jövőre alig hihető, hogy Nagylakon a kisgazdák szabályszerű szerződések nélkül maradjanak. Ez a haszna a sztrájknak mindenesetre meg lesz. Hatósági beavatkozást igénylő eljárás a következő nagylaki munkaadóknál fordul elő: 1. Leindörfer Ede nagylaki bérlőnél munkások kikísérése határozatilag elrendeltetett, de munkaadóval időközben kiegyeztek; 2. Dr. Bakos Ödön és 4 aratója között ítélet előtt egyezség köttetett; 3. Mázik György nagylaki kisbirtokos aratói közül egy karhatalommal a hely