Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

színére kivezettetett, többi munkásával kiegyezett, amely egyezséget a kivezetett munkás is elfogadta; 4. Buck Adolf 8 munkása ítéletileg 14 napra a nagylaki kir. járásbíróság börtönhelyiségébe elzáratott, de egynapi fogság után a munka folytatására jelentkeztek, de nagymérvű javításokat kaptak. Idegen helyen lakó munkaadók, kiknek nagylaki munkásai a munka helyére való elmenetelt megtagadták s addig nem mentek, míg követeléseik nem teljesíttettek, a következők voltak: Tallián Béla törökkanizsai lakos (28 munkás), gróf Károlyi István gyulamezői gazdasága (80 munkás), Tenner Lipót mokrini bérgazdasága (40 munkás), Fischer Sándor orosházai lakos bérgazdasága (70 munkás), okányi Schwartz Lajos oroszlámosi lakos (130 munkás). Munkahelyén való meg nem jelenés folytán elővezetések történtek: Gróf Zselénszki Róbert kunszentmiklósi gazdaságába (11 munkás), és a hetényi uradalomi gazdaságba (145 csanádpalotai munkás). A tiszántúli járás főszolgabírójának Csongrád vármegye alispánjához irt jelentése az aratósztrájkokról. CsmL (SzF) Csongrád Megye Al. iratai 404411906. Csanád megye alispánjának jelentése a sztrájkokról a Törvényhatósági Bizottsághoz. 1906. augusztus 1. CsmL Csanád megye Al. iratai 1241}1907. (645311906). sz. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak... I. köt. 394—404., FARKAS JÓZSEF. : Agrárszocialista mozgalmak, i. m. 58—61., VDCSMMT 1868—1917. 39, 291—295, 298—302. 46 A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitánya a rendőrség 1906. évi működéséről szerkesztendő jelentésében ismertetni kívánta egész Magyarország szociáldemokrata irányzatú munkásmozgalmát. Ehhez kérte a főispánok segítségét, akik pontos adatszolgáltatásra szólították fel a városok polgármestereit, valamint a járási főszolgabírókat. A kért jelentéseknek tartalmaznia kellett az egyes településeken működő szocialista irányú egyletek, szakszervezetek név szerinti felsorolását, az ezekkel szemben foganatosított büntetéseket, esetleges feloszlatásokat, az 1906. év folyamán tartott népgyűlések számát, az előfordult sztrájkmozgalmakat, ezek okait és eredményeit. 1907. január közepére befutottak Csongrád megye főispánjához a szentesi polgármester, valamint a csongrádi, a tiszáninneni és a tiszántúli járások főszolgabíróinak jelentései. Ezek összesítését tartalmazza az alábbi dokumentum. Figyelmet érdemel, hogy számos településen működött helyi szervezete az Országos Munkásvédő Szövetségnek, amely 1905-ben alakult a Mezőfi-féle Újjászervezett Szociáldemokrata Párt vezetésével, s legfőbb törekvése arra irányult, hogy a földmunkásság harcos bérkövetelési mozgalmát — a sztrájk alkalmazásának kiiktatásával—békés mederbe terelje. A dokumentumból kitűnik, hogy Csongrád megyében ez a törekvés kudarcot vallott.