Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

184 arató tagadta meg a munka teljesítését. Az illetők közbelépésem folytán újfönt munkába álltak. A tételháti gazdaságban 40 munkás sztrájkolt. Húsz napi elzárás büntetés kirovásának ellenében folytatják szerződéses munkájukat. Gróf Károlyi Imre nagymágocsi uradalmából megszökött 8, s Tételhátról 3 arató. Körözve vannak. Kiskirályságon 20 napi elzárás büntetésnek kiszabása után mai napon munkába lépett 20 arató. Ugyanott tárgyalás folyik ez órákban 121 munkással. A lajoshalmi gazdaságban dolgozó aratókat életveszélyesen fenyegetik a gádorosi munkások. Csendőrséget kirendeltem. Földművelésügyi miniszterhez jelentést tettem. Sürgős rendelkezést kérek járásom egész területén a távírdai szolgálatnak éjjeli órákban való beállítására nézve. Mindszent, 1906. július hó 4-én. TARY ISTVÁN főszolgabíró b) ... A vármegye területén fellépett egyes mozgalmakról járásonként csoportosítva a felmerült eseteket az alábbiakban számolok be: A központi járás területén az aratási sztrájkmozgalom jelenségei legelsőbben június 25-én a püspöki uradalom lelei és kopáncsi majorjaiban mutatkoztak. E kezdetleges tünetek az uradalmi tisztség és a járási főszolgabíró együttes közbenjárására engedmények megadása folytán megszűntek. Július 2-án azonban, miként azt a birtokosság, elöljáróság és csendőrség előlegesen bejelentette, az általános aratási sztrájk veszedelme fenyegetett. A járási főszolgabíró a hozzá beérkezett adatokból értesülve a bekövetkezendőkről a csendőrséget járása területén mintegy 50 fővel megerősítette, s kiszállt Leiére és Földeákra megfelelő karhatalommal. Az ellentéteket sikerült mindenütt kiegyenlíteni; sztrájkmozgalom volt munka megtagadással a püspöki uradalom lelei és kopáncsi, Újhelyi Jakab és Dániel Ármin lelei, Návay Tamás, Návay Dezsőné, Návay Géza, Szilágyi Sándor, Bugyi Balázs, Meskó Sándor földeáki majorjaiban, továbbá Nagy Gy. József makói és Sacz Marcó herceg szerbcsanádi birtokos földeáki aratói között. A sztrájkoló munkások száma mintegy 500 volt. Két aratót büntetett meg [a főszolgabíró] az 1898. évi II. tc. 65 §-a alapján 70 napi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, illetve 40 korona pénzbüntetésre. A munkából azonban ezek sem zárattak ki, mert megbánást mutattak viselkedésükért. A zavarok előidézője a budapesti