Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

öröklött, vagy jobb időkben szerzett vagyonnak megtartását teszi számukra kérdésessé. Ideje, hogy mi a közhatalom kezelői is hallassuk szavunkat a munkás és gazda közötti viszály kérdésében. Súlyt helyezek rá, hogy éppen én, ki a hozzám forduló munkások iránti jóakaratot és türelmet soha, egyetlen esetben sem vesztém el, ki meg nem szűnök segítségükre sietni akár a munkaadók, akár a hatóságok elleni méltányos panaszaik elintézésében, én jelentsem ki erről a helyről, hogy rokonszenvünk ebben az áldatlan viszályban inkább a gazdák, mint a munkások mellett van. Ám tegyen kísérletet egy-két lelketlen agitátor híveket toborozni az aratási sztrájknak. Tehetnek vele oly] gazdasági kárt, mellyel szemben elenyésző a közös állami költségek mindent képzelhető kvótája. A mi feladatunk a merénylettel szemben csak egy lehet. Egyfelől testvéri szeretettel támogatni a munkást méltányos érdekének megvédésében, de ugyanakkor gondoskodni arról, hogy a sztrájkolókkal szemben a megérdemelt visszatorlás el ne maradjon. Aki aratási munkát nem vállalt, avagy vállalt, de szerződésének helyt nem áll, azokkal szemben szervezni fogjuk a gazdákat, hogy az év többi részében csakis legutolsó sorban kapjon munkát. Hatósági, vagy éppen állami segély az aratástól visszalépővel szemben ki leend zárva. Ki hogyan dolgozik nyáron, akképp fog nyugodtan élni, vagy nyomorban sínylődni a jövő télen. Főispán Úr Őméltóságának ezen mélyreható fejtegetései élénk helyesléssel fogadtatván, az ő javaslatára elhatároztatott, hogy e kiválóan aktuális kérdés, mely egyébként az alispáni évnegyedes jelentésben is érintve van, ennek kapcsán külön megbeszélés tárgyává tétessék... [Következik az alispán évnegyedes beszámolója.] Elnöklő főispán úr a közgyűlést újból megnyitván, tárgyalásra kitűzetett a munkásmozgalom kérdése s e tárgyban az alispán által az évnegyedes jelentés kapcsán előterjesztett indítvány. Felszólalván Haász Juda törvény hat. bizottsági tag, azon nézetének ad kifejezést, hogy a munkáskérdés a különleges helyi községi viszonyok által igényelt eszközökkel oldandó meg. Hivatkozik, mint általa ismertekre, a mindszenti viszonyokra, hol kevés a földterület, a munkásokat foglalkoztatni nem lehet, kivált midőn — mint jelenleg is — a földmunkálatokról hazajönni voltak kénytelenek. A környező uradalmi földekből kellene a községnek megvenni bizonyos területet, mely azután kiosztatnék vagy bérbe adatnék. Szeder János bizottsági tag hosszabb s kimerítően indokolt beszédben mutat reá azon veszélyekre s óriási gazdasági károkra, melyek a készülődő, s ma már az egész Alföldön szervezett s az idei aratás időszakra előkészített munkássztrájkból származnak. Ezzel szemben tétlenül maradni lehetetlen, s ha a munkások arra a veszedelmes térre léptek, nekünk retorsióval kell élnünk, s egyöntetű, erélyes eljárásra hívni föl,az összes törvényhatóságokat. Ha csakugyan kitörne az a veszély, mely a sztrájk alakjában fenyegeti a gazdaközönséget — s pedig előre-