Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

láthatólag meglesz — meg kell előzni lehetőleg a károsodást, ha másképpen nem, azáltal, hogy az államhoz fordulunk munkaerő kirendelésért, mire nézve célszerűnek vélné fölkérni főispán urat, hogy a magas kormánynál evégből közbenjárni szíveskedjék. Végül kijelenti, hogy a maga részéről helyesnek tartja az alispáni jelentésbe foglalt azon javaslatot, hogy a jogosulatlan, túlkövetelő, vonakodó s szószegő munkásokról lajstrom vétessék [fel] a gazdák tájékozása végett. Sima Ferenc bizottsági tag szintén részletes fejtegetéseket tartalmazó hosszabb beszédben figyelmeztet arra, hogy azon kérdés, mely szocializmus név alatt ismeretes, nem tekinthető helyi kérdésnek, mely ad hoc bárminő intézkedéssel megoldható volna. Ez egy nagy horderejű probléma, mely az egész művelt világ államainak kormányát és társadalmát egyaránt foglalkoztatja már régóta. Éppen oly súlyos, ezzel egyenrangú maga a munkáskérdés is. Kifejti ezután általánosságban nézetét azon módokról és eszközökről, melyek itt figyelembe jöhetnek, s oda konkludál, hogy a nép politikai jogait kell kiterjeszteni, mert mindaddig, míg ez nem történt meg, a munkásnép küzdelme a fennálló renddel meg nem szűnik. Ami a kérdésnek anyagi oldalát, a munkás egzisztenciáját illeti, ennél a hatalom csak a jóakaró kiegyenlítő szerepét vállalja magára a munkás és munkaadó között, döntő tényezőként akkor léphet közbe, ha akár a munkaadó kapzsisága, akár a munkás jogosulatlan követelése lehetetlenné tenné a békés kiegyenlítést. Különben a maga részéről nem tartja helyesnek ad hoc orvosszerül az alispán fentebb érintett javaslatát, hanem célravezetőbb s megnyugtatóbb lenne idegen munkaerő alkalmazása a jogosulatlan követelés legyőzésére. Burg Dénes bizottsági tag a baj okát legfőként az agitátorok működésében s abban véli, hogy a szocialista sajtótermékek minden akadály nélkül terjesztetnek a nép között s hintik a maszlagot. A szociális sajtó megfékezésére kormányhatósági intézkedést kívánna, mivégből a belügyminisztérium figyelme volna felhívandó újból is. Szeder Jánosnak s Sima Ferencnek a sajtószabadság körül folyó felszólalásai, Kókai István, s Pákolitz János, majd Vas Imre felszólalásai után dr. Csató Zsigmond alispán jelezni kívánta, hogy ő indítványa előterjesztésekor csupán a helyi bajt tartotta szem előtt, egyébiránt annak határozattá emelését nem kívánja. Elnöklő főispán úrnak a vitatkozás befejezése után tett előterjesztéséhez képest kijelenti a törvényhatósági bizottság, hogy ez ügyben konkrét határozatot nem kíván hozni, hanem felhatalmazza, illetve felkéri a vármegye alispánját, hogy belátáshoz képest a szükséges praeventív intézkedéseket megtenni szíveskedjék. Dr. Vadnay Andor főispán munkásmozgalommal foglalkozó beszéde a megyegyűlésen. A megyei képviselők hozzászólásai a munkásmozgalom kérdéséhez. 1897. május 28. CsmL (SzF) Csongrád Megye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve 105., 113/1897. Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak... I. köt. 233—271., FARKAS JÓZSEF: i. m. 31—38., FARKAS JÓZSEF: Az ipari és mezőgazdasági munkásság szakmai szervezkedése és bérharca 1896—1897-ben. A Szegedi