Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

A Kórogy partján állt Donáttornya felemelkedése a Hunyadiak dél-alföldi jelenlétének köszönhető. Már egy 1463-as oklevél oppidumként, azaz mezővárosként emiitette. Mátyás király 1484. március 16-án az önálló bíráskodás jogát is megadta lakosaiszámára. Nem véletlen, hogy a királyi kegyben sütkérező, erősen fellendülőfaluba, amelynek ekkor Szilágyi Erzsébet a birtokosa, átköltözött Ákos Pál, a szentesi bíró. Erzsébet, Mátyásnak, a felséges uralkodónak, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország királyának stb. szülőanyja. Kiváló, őszintén szeretett és kedvelt [hívünk], Nádasdy Ongor János jelenti nekünk, hogy a minap az ő Szentes nevű birtokának egy bizonyos bírója a szokás ellenére a mi Donáttornya [Donathornya nevű] birtokunkra jött, hogy ott éljen. Tehát meghagyjuk nektek, hogy a jelen levél átvétele után a fennálló ügyben tegyetek igazságot, ahogyan jónak látjátok. Egyébként siessetek beszedni az adónkat a mi jobbágyaink vagyonából, és számunkra küldjétek meg, mert igen nagy szükségünk van rá. Másképpen ne cselekedjetek. Kelt Budán Szent Simon és Júdás apostolok napján [október 28.] 1481. Kívül: Kiváló Teleki Varjasi Jánosnak (War[yasy] de Thelek) a mi őszintén szeretett és kedvelt donáti (de Donáth) ispánunknak. Szilágyi Erzsébet levele Teleki Varjasi Jánoshoz. 1481. október 28. Kiadva: ÁNYOS LAJOS: Szilágyi Erzsébet oklevelei. Levéltári Közlemények V. 1927. 1—4 sz. 81. Latin. PP szövegének felhasználásával fordította Blazovich László. — Donáttornya, mint a hódmezővásárhelyi uradalom része, 1456-ban lett végérvényesen a Hunyadiaké. Hamarosan a lippai vár tartozéka lett, majd 1463-ban Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta. 1492-ig maradt a Hunyadiak tulajdonában. Donáttornya fejlődésére és Ákos Pálra lásd: BOR II. 152. BLAZOVICH LÁSZLÓ: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága Hódmezővásárhelyen és környékén. Századok. 1983. 394-403. 56 A délvidéki borok Lengyelország felé szállításának legnagyobb akadályát Kassa városa képezte, ugyanis polgárai 1437-től privilégiumot élveztek a városba és azon keresztül északra fuvarozott borra vonatkozóan. 1484-ben következett be a fordulat; amikor Mátyás király igazságot téve Kassa és Bártfa valamint Szeged és Pest polgárai között úgy rendelkezett, hogy a szerémi borokat szállító alvidéki kereskedők a fel-