Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

vidékre is eljuttathatják boraikat, sőt Kassa városától bizonyos távolságra, a nyílt mezőségen árusíthatják is azokat, a tilalmi idő elmúltával pedig magában a városban is eladhatják a bort hordós tételekben. A király úr parancsára Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya, híveinek, valamennyi és minden egyes főpapnak, bárónak, ispánnak, várnagynak, nemesnek, azok officiálisainak, továbbá a városoknak, mezővárosoknak és falvaknak, azok rektorainak, bíráinak és falubíráinak, és más bármilyen állású és helyzetű embernek, összes alávetettjeinknek és officiálisainknak, és királyságunk más, felső részei alá­vetettjeinek és officiálisainak, mostaniaknak és jövőbelieknek, jelen levelünkről tudomást szerzőknek üdvöt és kegyet. Mivel mi ama nézeteltéréseket és vitákat, melyek az elmúlt napokban felségünk jelenlétében egyik részről Kassa és Bártfa városaink és más hegyi városok és or­szágunk felső részének más nemesei és lakói, másik részről Pest és Szeged városunk bírái és más polgárai és ugyanúgy országunk alsó részének összes lakói között a Szerémség és más alvidéki részek borainak a felvidékre szállítása és eladása ügyé­ben és tárgyában támadtak, keletkeztek országunk főpapjaival és báróival együtt, mindkét előbb mondott országrész előterjesztésével és válaszaival együtt meghall­gatván, meglátván és megértvén azok jogait, érdekeit és szokásait, a való igazság segítségével másik, akkor kiadott ítéletlevelünk erejével lecsillapítottuk, és ilyen módon határoztunk: hogy az említett pesti és szegedi és más alvidéki polgárok és lakosok a szerémségi és más alvidéki borokat a mondott felvidékre, és ha szüksé­ges, országunk határain túlra is szabadon és a felvidékiek legcsekélyebb akadályo­zása nélkül vihessék és szállíthassák és eladhassák, és eladásra kirakhassák a kö­vetkezőképpen: hogy egészen ama időig, ameddig a szent királyok által adomá­nyozott kiváltságnak megfelelően Kassa városunk és más város — ha rendelkezik ilyen kiváltságokkal — idegen borokat beengedni nem szokott, ama városban a szerémségi borokat se rakják le, mégis engedjék meg, hogy a teli borosedényeket italmérés nélkül vihessék az előbb mondott Kassa városán és összes más szabad vá­rosain át, és hogy [a borok] ott éjszakázhassanak, és hogy városainkon kívül a me­zőkön és a nyílt térségeken, a várostól bizonyos távolságra italmérések is lehesse­nek, a szükségletnek megfelelően. A tilalmi idő elmúltával, vagyis hogy idegen és piaci borokat szabad városainkba bebocsátani nem volt szabad, engedtessék meg szabad városainkban is a borok eladása edényestül, miként előbb mondott ítélet­levelünk ezt szépen, világosan kinyilvánítja és kifejezi. Ezért akarjuk és hűségetek­nek és közületek bárkinek e levelünk révén igen erősen elrendeljük és megparan­csoljuk, hogy miután tudomásul vettétek levelünket, a jövőben mindig és minden időben tartozzatok megengedni és minden módon megengedtetni, hogy Szeged és

Next

/
Oldalképek
Tartalom