Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
ELŐSZÓ
ELŐSZÓ A történeti olvasókönyveken belül viszonylag fiatal hajtás, mintegy negyed* századra tekinthet vissza a megyetörténeti olvasókönyvek műfaja. 1961-ben jelent meg a Degré Alajos szerkesztette Olvasókönyv Zala megye történetéhez, amelyet gyorsan követtek a többi megyék történetét a források tükrében bemutató feldolgozások. 1965-ben jelent meg a Csongrád megye történetét tárgyaló Pusztaszertől—Pusztaszerig című kötet, amelyet Páhi Ferenc és Schneider Miklós készített. 1968-ban pedig Oltvai Ferenc tollából a Szeged múltja írott emlékekben című iratpublikáció látott napvilágot. A megyetörténeti olvasókönyvek készítése során számos előrelépés történt a szemlélet és a módszer tekintetében, amelyet az újabban (1978., 1981.) megjelent Tolna megyei (Évszázadokon át, szerkesztette: K. Balogh János) és Békés megyei (Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig, szerkesztette: Krisíó Gyula) történeti olvasókönyv fémjelez. Húsz év eltelte után Csongrád megyében is időszerű lett a korábbiaknál bővebb, anyagában gazdagabb történeti olvasókönyv kiadása, amely a megye múltját, a lezajlott gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat árnyaltan és korszerű szemlélettel mutatja be. Kötetünk a három egységre tervezett Csongrád megyei történeti olvasókönyv első kötete. A megye feudalizmus-kori történetét mutatja be. Követve a megye történetének nagy fordulóit három nagy szakaszra: Középkor, Török világ, A megye története az újratelepítésről a forradalom és szabadságharc végéig, tagolódik. A három nagy történeti periódust alfejezetekre bontva tárgyalja. A megyetörténet e gy-egy eseményét ábrázoló dokumentumot bevezető előzi meg, és jegyzetek követik. A bevezető az illető forrás megyetörténetbe illesztését, magyarázatát végzi el, a jegyzetek pedig a forrás lelőhelyének és kiadásának adatain kívül a dokumentumra vonatkozó apróbb megjegyzéseket és szakirodalmi tájékoztatást tartalmaznak. A dokumentumok előtt álló bevezetők mintegy megyetörténeti vázként szolgálnak, egymás után olvasva őket a források iránt kevésbé érdeklődő olvasó rövid, vázlatos áttekintést kaphat a megye múltjáról. Bár a bevezetőkben törekedtünk rá, az olvasókönyvek műfajára jellemző mozaikszerűséget így sem tudtuk teljesen feloldani. Ha valaki a dokumentum által bemutatott történelmi