Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
ELŐSZÓ
eseményről mélyebben kíván tájékozódni, tallózhat a jegyzetekben, amelyeket alkalmanként irattani, igazgatástörténeti, topográfiai megjegyzésekkel egészítettünk ki. A források közreadásának fent vázolt módjával a kötetünket különböző műveltségi és érdeklődési szinttel és igénnyel kézbe vevő olvasóknak kívánunk szolgálatot tenni. Olvasókönyvünkben jellegénél fogva és a közölt források sajátosságaiból következően valamint a takarékos helykihasználást szem előtt tartva nem vállalkozhattunk minden esetben a teljes dokumentum közlésére. Hogy némi helyesírástörténeti képet is adjunk, a középkori latin nyelvű oklevelek fordításakor számos helyen az egyes dokumentumokban előforduló személy- és helynevek mai írásmódja mellett közöljük a korabeli írásformát is. A magyar nyelvű iratok publikálásakor a korabeli helyesírást követjük, ettől a mondatok központozásakor és azokban az esetekben térünk el, amikor egy-egy szóalak korabeli írása a mai olvasó számára már értelemzavaró lehet, és nehezíti a szöveg megértését. A már megjelent forrásokat természetesen olyan módon közöljük, ahogy azt a korábbi kiadó tette. Ettől csak néhány esetben térünk el, akkor azonban feltüntetjük az eredeti lelőhely adatait is. A dokumentumokban vagy azok fordításában nem szereplő szerzői kiegészítéseket, más alkalommal az eredeti helyesírással írt névalakokat szögletes zárójelbe tettük. Az 1950-ben kialakított mai Csongrád megye területe — mint ismeretes — több önálló közigazgatási egységből jött létre. Feldolgozásunk alkalmával a mai közigazgatási keretet tartottuk szem előtt, jóllehet a források természetéből következően alkalmanként a jelenleg más közigazgatási egységhez (megyéhez) tartozó helyek történetére is utalunk. Kötetünk megjelenésekor hálásan köszönjük a Csongrád megyei Levéltár munkatársainak az anyaggyűjtés során, Gaál Endrének a szerkesztés idején nyújtott segítséget és lektorainknak: Kristó Gyulának, Nagy Lajosnak, Szakály Ferencnek és Sz. Galántai Erzsébetnek jóindulatú tanácsait, lelkiismeretes segítő munkáját. A szerkesztő