Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

települhetett újra, és a török hódoltság idejéig Szeged birtoka maradt. (KRISTÓ GYULA: A középkori Tápé. In. Tápé története és Néprajza. Szerk.: JUHÁSZ ANTAL—ILIA MIHÁLY. Hn. 1971. 47—50.) 22 Az Ajtonyt legyőző Csanád vezér utódairól, a Csanád nemzetség tagjairól hosszú ideig hallgatnak az oklevelek. Az első írásos dokumentum csak a XIII. századból maradt fenn róluk. Más nagybirtokos családokhoz hasonlóan a nemzetség több ágra szakadása tette szükségessé az addig közös nemzetségi birtokaik felosztását. Egy ilyen birtokosztály után a nemzetség Telegdi főágához tartozó Kelemenus bán fia Pongrác ispán kérésére IV. Béla király megparancsolta a csanádi és aradi káptalanoknak, hogy végezzék el Pongrác ispán birtokainak határjárását, amely során, a kor szokása szerint ,az egyes birtokok határait állapították meg. A Dél-Alföld kora-középkori település-szerkezetére jellemző, hogy a falvak a folyók közelében csoportosulnak. Számos, eddig bemutatott oklevelünk a Tisza-mente település-képéről tájékoztatott. A Csanád nemzetség törzsbirtokai jórészt Csanád és Arad megyékben terültek el, ezáltal a jelen oklevélből a Maros mente településviszonyairól értesülhetünk. Béla, Isten kegyelméből Magyarország királya, híveinknek, a csanádi és aradi káptalannak üdvöt és kegyet. Mivel a Csanád nembeli Kelemenus bán fia Pongrác ispán az Arad, Csanád, Temes és Szerem megyékben fekvő neki jutott, neki adományozott és adott, valamint szerzett ősi birtokait, amelyeknek nevei ezek: Pongrác fája [Pangrachfaya] és Pongráctelke [Pangrachtelke], ugyanígy Kisfalu [Kyusfalw], Szent Lőrinc [Zent Lewrencz], Tömpös [Thembes] falu negyedrésze, Ladány [Ladán], Palota [Palatha], ugyanígy Béb [Beeb] falu fele a vám felével, egy telek Pordánymonostorán [Pradanmunustura], szintén egy telek Oroszlánosmonostorán [Wruzlanusmunustura] és Kenézmonostorán [Keneuzeumunustura], Szanád [Zanath] falu fele, Csóka [Chaka], Tömörkény [Temorka], Zentarév [Zyntharew] a vámmal, Egyházaskér [Egyhazasker], Razsán] [Rasan], Szentmiklós [Zent Miklous], Baromlak [Borumlok], Pataktó [Pathaktow] halastó, Halász [Halaz], Kálántelek [Kalanteluk], Kishódos [Kyshwdus], Csávás [Chawas] falu fele két malommal, Tejes [Teyes] falu negyedrésze, Poklosi [Puklussy], Nádasd [Nadasd], Vaffaülése [Woffa Illeyse] falu fele, amelyet más néven Kökényérnek [Kwkenyer] neveznek, nemkülönben Nyárád [Narad] a Szerémségben, amelyeket sajátjainak mondott, más egész birtokokkal, amelyeket nemzetségével ezekben a megyékben valamint más tartományokban tudomás szerint közösen és osztatlanul birtokol, a szomszédok zaklatásainak elhárítása miatt, és nehogy az idő múlásával utódainak a rokonokkal támadó viszálya teljesen elerőtlenítse azokat, új határokkal