Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

alkotta meg az országgyűlés, (július 28.) Makón nyomban alkalmazták is. A törvény szerint a zsidók: „mind azon politikai és polgári jogokkal élhetnek, amelyekkel az ország bármelly hitű lakosai bírnak." Minderre lásd: KECSKEMÉTI ÁRMIN: A Csanád vármegyei zsidók története. Makó, 1929. Csanád Vármegyei Könyvtár 16. sz. 6—9., 11., MOT 6/1 433. A forradalom hatása Csongrád megye közigazgatási szervezetére: MOLNÁR LÁSZLÓ: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének alakulása 1848—1871. Tanulmányok 1978. 136—139. „1849-dik évi július 24-ikén Makó Várossában először létrejött Rendezett Tanács tagjai ekképp alakíttattak: Először Polgár Mester — Másodszor Város főbírája — Harmadszor Fő Jegyző — Negyedszer Al Jegyző — ötödször 2-dik Aljegyző és Levéltárnok — Hatodszor Kapitán — Hetedszer Tanácsnokok 1 Papos Mihály 2 Vajda Péter 3 Nagy Gy. István 4 Gyüge Sándor 5 Szentpéteri Mihály 6 Májer Sándor Nyolcadszor Pénztárnok — Rácz István Pénztárnok Ellenőr — Svéiszer Fábián Kilencedszer Árvák Gyámnoka — Kovács János Árvák Gyámnoka Ellenőr — Munkácsi István Tizedszer Előfogati biztos Faragó János Tizenegyedszer Laktanya rendező Kis Lajos" Faragó Ferencz úr Simon József úr Gregor József úr Borza Pál úr Bartha Antal Szabó János 193 Az osztrák és orosz hadsereg nyomására a kormány és az országgyűlés Pestről Szegedre kényszerült távozni. Kossuth 1849. július 11-én érkezett meg. Most is leír­hatatlan lelkesedéssel fogadták, és a Kárász-ház erkélyéről sokezer tömeg előtt mond­ta el utolsó nyilvános beszédét a hazában. Az országgyűlés két alkalommal gyűlt egy­be Szegeden. Elfogadta a nemzetiségi javaslatot és törvényerőre emelte a zsidók egyenjogúsítását. Ide szállították a pénzsajtót, és Szegeden készítették el a magyar­román megbékélés alapjait lerakó okmányokat. Kossuth tárgyalt Bálcescuval, a ro­mán forradalmi költővel és politikussal. A tényleges adatok hiányában Kossuth derű­látóan ítélte meg az erőviszonyokat. A szembenálló erők létszámát utólag a hadtörté­neti irodalom a nyári hadjáratok kezdetekor így becsülte meg: a magyar honvédse­sereg létszáma a szabadcsapatokkal, mozgó nemzetőrséggel 173 000fő volt, az oszt­rák császári katonaság 166 00főt, a cári hadsereg 204 000főt számlált. Körlevél az ország törvényhatóságainak Az ország kormánya Budapestről Szegedre tette át székhelyét, nem azért, mintha tekintélyes erőt össze nem vonhatott, s ezzel Budapestet nem védhette volna: ha­nem azért, mert ezen városnak védelme végett az országnak oly vidékeit kellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom