Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

roszló a Vera falubeli Márton volt. Mikor a vas vitele után vasárnap az említett tolvajok [on a kötést] ki kellett oldani, közülük az egyik, a György nevű meg volt égve, a másik háromnak pedig tudniilik Visa-nak, Vyrsint-nek és Mil-nek a kezét — A káptalan pecsétjét feltörvén — hamis pecséttel pecsételték le. Őket vétkesnek nyilvánították, Péter, a tolvaj pedig a vasat betegsége miatt nem vihette. ítélet tolvajlás ügyében. 1221. ( Váradi Regestrum). Kiadva i. m. 258. Latin. Fordította Blazovich László. Szeremlei Sámuel (i. m. 30) szövegének felhasználásával. — Sajt (Sajti) ma község a Maros partján Egrestül keletre, (ma: Seitin, Románia). A lokalizálásra lásd: TFI. 868—869. 17 A XIII. század elsőfelében, II. András király uralkodása idején megindult a királyi földbirtok nagymérvű adományozása, amely a királyi vármegye-rendszert alapjában rázta meg. Csanád megyében is megjelent egy, főként királyi adomány révén gazdagodó főúr, a Csák nemzetség Kisfaludi ágához tartozó Miklós ispán, Kisfaludy Sándor és Károly őse. Miklós ispán Csanád megyei birtokai nem elsőfoglalásúak. Erre abból lehet következtetni, hogy a család temetkezési helye a dunántúli Szentkereszten volt. Miklós ispán a megye főispánjaként működött, lakóhelye a Marostól északra fekvő Gedös volt, ám Hódot is fontos birtokként tartotta számon, ahonnan tizenkét szabadosát (libertinus) nevezte meg. Hogy vidékünkön is megindult a fejlődés a naturális gazdálkodást folytató szolgatelepektől a telkes jobbágyok által lakott falu irányába, azt jól mutatja az oklevél. Miklós ispán végrendeletében személyenként — feltehetően a földdel együtt, amelyen éltek — adományozta alattvalóit, jogállásuk megnevezésére azonban már nem a servus, hanem a libertinus szót használta. Az Atya, Fiú, Szentlélek [Istennek] nevében amen. A székesfehérvári káptalan az összes jelenlevőnek és utódaiknak, akik a jelen levelet majd megtekintik, üdvözletét küldi az örökkévalóságban. A Csák nemzetségbeli nemes és előkelő Miklós ispán, Ugrin néhai esztergomi érsek testvére elsőszülött fiával, Izsákkal elénk járulva nyilvános megerősítéssel [az alábbiakat] a következőképpen adta elő. Én, Miklós ispán, Ugrin, néhai esztergomi érsek testvére óvakodva a jövőben lehetséges meghasonlásoktól és meg akarván előzni a fiaim között a perlekedéseket, birtokaimat és vagyonomat végrendeletiIeg szétosztottam. Az első földet, amely a Szentkereszt [nevű] egyház mellett van, három fiamnak, tudniillik Izsák, nak, az elsőszülöttnek, Lőrincnek és Jánosnak hagytam örökül közös használatra olyképp szétválasztván, hogy közülük bármelyik azon a földön a sajátjához