Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

rósága küzdött leginkább azért, hogy úrbéres község legyen, tehát a földet állandó jobbágyi használatba kapja meg. Ez a törekvésük nem sikerült. Az alábbi közlemény e küzdelem egy lépéséről tanúskodik. Ő Császári Királyi Felséghez Pitvaros kertészközségünk, mely már annyi ízben folyamodott, s melyet mindannyiszor mind Császári Királyi Felségednél mind a Magyar Kamara és az illető uradalomnál állandósítására és úrbéri községgé alakulásra ajállánk, ma amidőn isméti elpusztulási veszedelmektől környeztetik, újra folyamodott hozzánk, miképp sorsukat az együtt lévő törvényhozó testület és így országos felírás útján juttassuk Császári Királyi Felséged legkegyelmesebb trónja elébe... Kegyelmesen általlátni méltóztatik Császári Királyi Felséged miképp az említett és tetleg már a legszebb falu alakjában Pitvaros királyi kamarai pusztán megtelepült haszonbéres községet 1804-ik évben, szállották meg az érdeklett pusztát, és azon 1816-ik évtől 1840-ig 4400 hold földön úrbéres és 18 gyalog napot szolgált házaszsellérek gyanánt kezeltette. Ugyancsak 1816-ik évben számukra 115 belső telek, malom és temetkezőhely is adatott, és a pitvarosi pusztának egy részét 27 évekig fentebbi tartozmányok mellett háborítatlanul bírták. Közelebbről pedig egyik uradalmi főtiszt által részökre 306 belső telek földmérői kézzel mutattatott ki, melyeken immár szint annyi csinos, némely részben kemény anyagokból épült lakóházak, pajták, istállók és egyéb gazdasági épületek, egy költséges kemény anyagból épült kettős malom, templom, faluház, oskola és paplak épült. Szóval egy oly kellemes falu áll fent, melyet semmiségbe dönteni, majd csaknem és annyival inkább erkölcsi lehetetlenség, mert az új felosztás az uradalmi tiszt világos és tényleges engedelme mellett történt, és az 1840-ik évi szerződésből az építés tilalmazást magában foglaló záradék kihagyatott. Tudván... úgy most is, midőn az említett község elpusztítását komoly körülmények sejtetik... jobbágyi alázatossággal könyörgünk... (hogy) a pitvarosiak ügyét ... legfelsőbb figyelmére méltatni, megszánni és őket az elpusztítástól, költséges épületjeik, templomjuk, oskolájuk lebontásáról megóvni... nemcsak eddigi állásukba továbbra is megtartani, hanem miért mi is ők is oly huzamos évek olta esedeznek, őket úrbéri községgé áltformálni, a hazának hasznos, szorgalmas polgáraivá tenni és így egy betűvel háromezer lélekből álló néptömeg boldogítását, szerencséjét eszközölni, ellenben a földönfutástól, vándorélet rettentő csapásaitól menté tenni kegyelmeskedjen. Kik is többnyire satb.