Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

15. Posztósok 50 16. Puskaárulók 1 15 17. Gyolcsos tót kocsiktól 25 Csipkés és szegényebb zsidók sátor nélkül 10 18. Pokrócosok 5 19. Vidéki nagyobb portékájú kocsisoktól 30 20. A zsidók, vagy más nagyobb kereskedők deszkasátoroktól, vagy házak alatt lévő lerakodó boltjoktól, melyekben alla grosso [nagybani] szoktak árulni, tartoznak fizetni 3 45 21. A kisebbektől, melyekben alla minuto szoktak árulni 2 30 22. A baromvásárban állás és cédulapénz minden marháról 8 23. A szegediek semminemű vagyonaiktól sem fognak fizetni Csongrád megye nemesi közgyűlése meghatározza a Szegedre is érvényes vásári (és piaci) helypénzfizetést. 1835. CsmL Szeged Város Tanácsának iratai. 2752/1835. Elhelyezve Szeged Város Titkos Levéltára. 273. sz. alatt. Korabeli nyomtatványból közölve egy részlet. — A megyei árszabásokra: REIZNER I. 122—123., 379—380. III. 497—503. Zs. II. 22., 213. A piackörzetekre lásd: MOT V/l. 299—306. BÁCSKAI VERA—NAGY LAJOS: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon. Bp. 1984.45., 88—98., 289—314. A török hódoltság után I. Lipót 1690-ben, ül. Károly pedig 1720-ban két-két országos vásárt engedélyezett Szegednek. 164 Makót a felszabadító harcok során a törökök elpusztították. Újra telepítését a kamara 1699-ben hirdette ki. Sorsát meghatározta, hogy a püspökséget megszervező gróf Nádasdy László 1719-ben élete tartamára megkapta a dézsma- és tizedszedés jogát. Utódai pedig már örök adományként nyerték el a várost és pusztáit. 1777-től pedig az urbáriumban megállapított tartozásokat követelték és azokat fokozták. Határát a püspöki uradalom létesítése alkalmával megcsonkították. Szirbik Miklós hű képet ad a földesuraság alá jutásról és azzal a város egykori,, királyi szabadok" jogállásának elvesztéséről. Művéből a határhasználatról és a belterjesség felé haladó gazdálkodásról közlünk részleteket. Földjének mineműségéről A mi termékenységét, s terméseit illeti: a búza megad 5—10, az árpa 6—12, a zab 10—20 magot. Az itt termő búza igen jó minéműségű. Leginkább tiszta búzát termesztenek, kétszerest kevesebbet, tsupa rozst éppen nem. Termesztenek tavasz búzát is, mellynek néha nagy ideje van; ezenkívül kukoritzát sokat, és jót; kölest