Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

gének helyesebb megtanulásáért olyatén felszabadított inas három esztendeig vándoroljon; azonban a mester köteleztetik, hogy az inasát keményen ne tartsa, és őtet a mesterségének megtanulásától maga más házi szolgálataira nézve el ne vonja, hanem abban gyakorolja, és minden jóban és isteni félelemben helyesen oktassa, ha pedig az alatt, míg az inas tanulóesztendeit kitölti, a mesterének halála történnék, a céhnek gondja legyen az inasra és rendelést tegyen iránta, ha az öz­vegynél maradjon-e? Vagy más céhbeli mesterhez, akinél mesterségének tanulását helyesen végezhesse, adattassék-e?... Kelt Bécsben, december hatodikán, az Úr ezerhétszázhetvenharmadik évében Mária Terézia s. k. Részletek a szegedi és hódmezővásárhelyi céhek szabályzataiból. 1730—1847. Kiadva: OLTVAI 65—77. PP50—51. processio=körmenet, offertorium=felajánlás, magistratualis commissarius=tanácsi biztos, articulus=törvény vagy szabályzat cikkelye, confiscál=elkoboz, oktava=nyolcad, 1 font = 0,56 kg 133 1735 tavaszán Békés és a szomszédos megyékben az állami és a megyei adók és a földesúri szolgáltatások növekedése miatt parasztfelkelés tört ki. A Rákóczi nevében szervezkedő elégedetlenek megnyerték Péro (Jovan Szegedinac) pécskai rác határőr­kapitányt is. A felkelők táborát a katonaság és a fegyverre kelt nemesek túlereje Er­dőhegynél 1735. május 9-én szétverte. Pérot és a vezetőket kivégezték. Csanád megye elég közel volt a mozgalmakhoz, és annak hatására a lakosság jelentős része jószá­gaival együtt elmenekült. Ebben része volt annak is hogy a felkelés leverésében a Ma­ros-menti szerb határőrök is részt vettek, akik addig is számos alkalommal nyug­talanították a magyar lakta helységeket, Makót és Földeákot. Most azonban a megye mind a négy helységének -Makó, Földeák, Battonya, Tornya lakossága jobbnak látta a biztonságosabb temesi részekre menekülni. Battonyának túlnyomó részt szerb, Tor­nyának magyar és román lakossága volt. Az alább közölt levelet Csanád megye ne­mesi közgyűlésén 1735. augusztus 8-án ismertették. A levelet azzal továbbították Szegedről Makóra, hogy minden helységben hirdessék ki, és „...akik elszéledtek vol­na is, azok is mennél előbb bátran és félelem nélkül lakóhelyeikre visszatérjenek." Méltóságos Báró Orczy Ő Nagysága Fölséges Császár és Koronás Királyunk mostanság Gyulánál toborzó Militiájának Kommendánsa parancsolatjábul Kinek Fölséges Urunktul teljes Plenipotentiája és hatalma vagyon, adatik tudtokra min­den helységeknek, Bíráknak és lakosoknak, nemkülönben mind azoknak, az kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom