Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM

...Megígértük, hogy az isteni erők után az ellentétes erőkről is szólunk, így hát még ígéretünk beváltására kell irányítanunk tollúnkat. Tehát: amiképpen Istennek is van, aki magasztalja és dicsőítse őt, ugyanúgy az ördögnek is van az emberek között olyan híve, aki tulajdon kárhozatára és vesztére dicsőíti őt. így Krisztus és az ő egyháza valamennyi ellenségét az ördög erőinek kell neveznünk... De jaj! most rengetegen hemzsegnek az egyházban, szinte már elfoglalják az egész világot, és senki sincs, aki az effélék sületlenségei ellen felemelje a szavát. Ó, mily nagy emberekről érzem, hogy az ördög fiai, őmiattuk tapasztják be a számat. Manapság nálunk az irigységtől felbujtatva szinte mindegyikük káromolja nemcsak a szent szertartásokat, az egyházat és a papságot, de magát az Isten fiát, a mi Urunkat, Jézus Krisztust is. E világon még soha nem hallott eretnekség visszakövetelni a holtak lelkeiért keresztény szokás szerint felajánlott alamizsnákat. Ne gondold szerzetes testvérem, hogy ez enyhébb eretnekség a régebbieknél. Igaz hitemre vallom: erőszakkal kényszerítik az embereket arra, hogy tűrhetetlen hazugságokat szórjanak Isten papjaira. Az ördög gonoszsága ugyanis véghezvitte az egyetlen dolgot, ami hatalmában állt: tudniillik elragadta azt, amire Isten törvényéből a legszentebb megvilágosodáshoz újonnan megtérőket megtanítottuk. Szinte egybehangzóan tagadják valamennyien a test feltámadását: ennél az elvetemültségnél nagyobb elvetemültség sehol a világon nem képzelhető el. Immár tilos szót emelnünk, noha névleg püspökök vagyunk, megadóztattak bennünket, akikre Isten parancsa folytán egy egész világ van bízva. Egyeseknek ugyanis, ha jól értelmezem, az a szándékuk, miszerint Methodius híveinek segítségével az egyház ereje és tekintélye minálunk az eretnekek kénye-kedve szerint végül teljesen meggyengüljön. Miért van ez? Nyilván azért, amit mondtam: mert az ördög fiai, akik a sötétség hatalmasságai, kormányoznak és uralkodnak mindenütt... GELLÉRT: Elmélkedés a három fiú himnuszáról (részlet). 1044. Kiadva: Gerardi Moresenae aecclesiae sev Csanadiensis episcopi Deliberatio svpra hymnym trivm pverorvm. Edidit GÁBRIEL SILAGI. Corpvs Christianorvm. Continuato Mediaeualis XLIX. Turnholti. 1978. 50—57. Latin. Néhány részletének magyar fordítása: Szemelvények Gellért Deliberatio-jából. Fordították: Karácsonyi Béla és Szegfű László. Világosság 1976. 98. (és helyreigazítás: Világosság 1976. 336.) — Gellért püspök és a bogumil eretnekek történetére lásd: SZEGFŰ LÁSZLÓ : Eretnekség és tirannizmus. Itk 1968. 501—516. Gellért, marosi püspök. Világosság. 1976. 91—96. A szemelvényt közölte és magyarázta KRISTÓ GYULA (BO 15—16.). A bogumil eretnekek tana dualisztikus. Azt hitték, hogy isten és az ördög örök időktől fogva léteznek, a látható világot és mindent, ami rajta van, az ördög teremtette, míg istené csak a láthatatlan világ.