Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

Az ország felszabadításával kapcsolatos harcok idején Szeged 1685. októberétől fogva majd egy éven át török hadak átmenő táborhelye lett. Ezt a szolnoki várban állomásozó német sereg éber szemekkel figyelte. így a török uralom utolsó évében a szegedi magyarok a török és a német hadak közé szorultak, s alig győzték élelmezésüket ellátni. Mercy Péter Ernő és Heissler János Donát császári tábornokok, Petneházy Dávid magyar huszárjaival együtt Szeged lerohanását tervezték. Erre az első alkalom 1686 január végén kínálkozott, mikor Szegedről Budára török élelmiszerszállítmány indult el. Ezt a szállítmányt Szegedtől nem messze a szolnoki német csapatok megtámadták, a menekülő törököket Szegedig üldözték, majd betörtek a Palánkba, és ott nagy dúlást végeztek. Ezután 1686 áprilisában a szolnoki császári őrség egy része Kecskemétnél ütött tábort. Ugyanakkor érkezett meg Szegedre Ahmed pasa török-tatár és Thököly Imre valamint Petrőczy István ezer kurucból álló serege. ...Mercy tábornok úr, élelmiszer hiányában Kecskeméten, a Tisza mellett állott fel, ahol bőségesen lehet találni élelmiszert. Ezután, ahogy hírt kapott arról, hogy a Szeraszker [fővezér] 4 ezer törökkel, Thököly ezer lázadóval és tatárral Szegeden kívül található, Mercy tábornok úr elkezdett menetelni, ugyanannyi némettel, mint amennyi magyar lovassal, 500 karabélyos lovassal, s kilenc kis ágyúval anélkül, hogy az ellenségre figyelemmel lett volna. így egy nappal ezelőtt vakmerő támadást intézett a mezőn Szeged előtt, ahol 2—3 regimenttel támadást intéztem az ellenség bal szárnya ellen és egészen a kapuig [Szeged kapujáig] üldöztem. De Mercy tábornok úr a jobb szárnyon két regimentjével a kaput elzárta és az ellenséget a Tiszába szorította. A harctéren maradottak száma ezer, s közöttük sokan voltak jelentős vezérek, a mi részünkről 23 halott és 25 sebesült volt. Thököly és Petrőczy megszöktek a Tiszán keresztül, másképpen foglyokká lettek volna, vagy darabokra lettek volna vágva... A szegedi török tábor és Thököly kurucainak 1686. április 24-i veresége. 1686. május 5. Kiadva: REIZNER IV. 205. Olasz. Vass Előd fordítása. — Ahmed pasa és Thököly Imre szegedi táborának pontos helyét Reizner János (REIZNER I. 166) a várostól északra a Tarján nevű határrészre teszi. 115 Buda felszabadítása után a császári sereg egyik oszlopa Lotharingiai Károly főherceg vezetésével Kalocsáig nyomult előre, majd innen De la Vergne altábornagy vezetésével kivált egy kisebb csapat Kiskunhalas és Szeged irányába haladva. 1686 ok-