Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

Az 1665. évben Evlia Cselebi által leírt Csongrád csupán az 1605. évi felépítése utáni alakját mutatta. Ennek ellenére alakja és elhelyezkedése a korábbiakhoz képest nem sokat változhatott, mivel a törökök a 17. században általában mindenhol a külső falakat erősítették meg több méter magasra és szélesre felhordott földdel, amit tömésfalnak neveztek. Ennek a földsáncnak a tetősíkján cölöppalánkot építettek fel, a tömésfal előtt pedig mély árok húzódott. Az 1665. évi leírásból Csongrád palánkvárát is ilyenformának képzelhetjük el. A mai Csongrád megye területén Csongrád palánkerődítménye volt a második török erődítés; a szegedin kívül a 17. században más török helyőrség nem volt. A 16. századi kisebb erődítményeket a török, úgy látszik, nem építette újjá. ...Csongrád vára. Építője Sekiszti [Szigiszmen — Zsigmond] király volt. Szulejmán hán a szegedi hadjáratkor foglalta el, utóbb III. Mehemed hán összeírása szerint a szolnoki szandzsák területein eminség lett. Negyven kisze jövedelmű [cca. 200 ezer akcse] hivatal. A Tisza folyó partján négyszög alakú kis palánka, melynek tömésfala azonban tíz lépés vastag. Van két kapuja és öt erős bástyája. Kétszáz várkatonája, várparancsnoka, a szolnoki kádi helyettes bírája, egri janicsár szerdárja, építőmestere, vámfelügyelője, és számvevője is van. Szulejmán hán [nevű] dzsámiján kívül más dzsámija nincs. Vannak azonban mecsetjei, medreszéje, kolostora, elemi iskolája és egy fogadója. Fürdője nincs. Csársija, bazárja kicsiny, szőlője, kertje sok van. A magyarok lázadása alkalmával e vár katonasága gyenge volt. A katonaság felét mellém vettem, és sivatag helyeken 16 órán át menve Kecskemét pusztáin vízben szegény helyeket láttam, s azon éjjel szabad ég alatt mi is szomjan feküdtünk le. A következő nap reggelén 5 órán át délkelet felé menve Nagy-Kecskemét városba értünk... Evlia Cselebi török utazó leírása Csongrádról. 1664—1666. Kiadva: KARÁCSON IMRE: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1664—1666. Török—Magyarkori Történelmi Emlékek II. osztály. írók. II. Bp. 1908.213—214. Eredeti török kéziratból Karácson Imre fordítása. — Evlia Cselebi a vár építőjének nevét elírta; feltehetőleg Zsigmond királyra gondolt. Figyelemre méltó az a megjegyzés, hogy a „magyarok lázadása alkalmával" a vár katonasága gyenge volt, mivel ez az 1595. évi Miksa főherceg vezetése alatt ide behatolt sereg megjelenésére a magyar lakosságnak a törökkel való szembefordulására utalhat. Csongrád várát említi még CSORBA CSABA Adattár a X—XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről: Debreceni Déri Múzeum 1972. évi évkönyve. Debrecen. 1974. 195.