Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG
Evlia Cselebi az élőkelő, a szultáni udvarban jó kapcsolatokkal rendelkező török utazó 1665-ben járt Szegeden. Leírásából kiderül, hogy a szegedi vár és a városrészek a török uralom alatt nem sokat változtak. A törökök a várat többször is javították, és a belső oldalon földtöltéssel látták el. Az 1553 utáni években a belső párkány körülsáncolását és a sövénykerítését készíttették el. Itt laktak a törökök, s ezért Evlia Cselebi is csupán ezt irta le. A magyarok által lakott külvárosok bemutatása nem is szerepel könyvében. A leírása a keleti ember sajátos véleményét és íráskészségét tükrözi, de azért a nekünk túlzásnak tűnő leírását megfelelő kritikával jól hasznosíthatjuk. Ahol a személyneveket vagy a számokat torzítja el, ott az rendszerint a szövegben számára elengedhetetlen rímes próza miatt, vált szükségessé. ...Szeged vár alakja. Kerülete 4 ezer lépés, tornyai megannyi eló'bástyák, a víztorony a Tisza folyó partján van. Minden toronyban 40—50 kisebb-nagyobb sáhi ágyú van. Két kapuja van, egyik keleti oldalon a szó'ló'k és kertekre nézó'kapu, mely mindig zárva van és csak szükség esetén nyílik meg, a másik az északra néző szolnoki kapu. A vár keleti falát a Tisza folyó öntözi, kikötője is azon az oldalon van, s a Tisza és a Duna hajói mind közlekednek oda. Mikor a Tisza vize nagyon kiáradott, a vár falait itt-ott megrongálta. A Tisza folyó az egész várat megkerüli, mivel a vár négy oldalát árok veszi körül. Az ellenség idejéből a mai belső vár maradt fenn. A külső vár nem oly rendezett és szines, mint a belső, csak a Szulejmán hármak ódonszerű dzsámija és ennek minaretje érdemes látnivaló. A vár falának belső oldala tömésföld, s a külső városnak pedig egész kerülete tömésfal. Összesen 3000 deszkazsindelyes alacsonyabb — magasabb háza van. Egy fürdője, egy fogadója, 11 kisebb-nagyobb temploma van, de sok romba dölt helye is van. Kétszáz bolt, egy medresze, két kolostor és két elemi iskola is van benne. Külvárosát is a Tisza folyó folyja körül, mivel ez is árokkal van kerítve. Várparancsnoka és háromszáz vitéz és hires várkatonája van. Midőn mi ott voltunk FelsőMagyarországból négyszáz katona jött, s a váron kívül a honka [homok] halmok mögött a muszulmán népet lestek. Reggel az iszlám katonaság kiment és hevenyészett ütközet történt, melyben Szedzsánzáde besli aga, továbbá a martalóc aga és 11 vitéz vértanú lett, és az ütközet helyén maradt. Az ellenségből harmincan fogságba kerültek. A várparancsnok gazdag lett és vígan volt. Én szegény azonban a vizsgálat címén semmit sem kaptam, hanem mivel én is az ütközetben voltam, két foglyot, két lovat és két magyar puskát adtak. Szulejmán hán törvénye szerint a bácskai szandzsák székhelye itt van, az új törvény szerint pedig a szandzsákbég majd itt, majd Bács várában székel. Bégjének jövedelme 500 ezer akcse, s van 9 zeámetje és 200 tímárja, s van alajbégje, cseribasija, jüzbasija. A dzsebelikkel együtt bégjének katonasága szabály szerint 3 ezer katona, s van sejh üliszlámja, nakib ülszerafja, egri janicsár szerdárja és vámfelügyelője. Százötven akcse jövedelmű
