Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM

Bíborbanszületett Konstantin, a X. században élt bizánci császár is megemlékezik a magyarok szállásterületéről. A félnomád életmódot folytató magyarok földjének azonban csak a birodalmához közeli részét ismeri. Informátora feltehetően a későbbi Ajtony törzséhez tartozó, annak szálláshelyét jól ismerő egyén lehetett. A megyénk tiszántúli területének nagy része Ajtony államához tartozott. ... ahol Turkia egész szállásterülete van, azt mostanában az ott folyó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Temes, második folyó a Tútisz, a harmadik folyó a Maros, a negyedik folyó a Körös, és ismét egy másik folyó a Tisza. A türkök közelében vannak keleti oldalon a bolgárok, ahol Őket az Isztrosz folyó választja el, amelyet Dunának is neveznek, észak felé a besenyők, nyugatabbra a frankok, dél felé pedig a horvátok. Turkia leírása. Konsztantinosz Porphürogennétosz: A birodalom kormányzása, (részlet). X. sz. közepe. Kiadva: KONSZTANTTNOSZ PORPHÜROGENNÉTOSZ: A Birodalom Kormányzása. Bp. 1950. 176.178. Görög. Moravcsik Gyula fordítása (UO. 177—179. illetve GYÖRFFY GYÖRGY: i. m. 121.) —Turkia a görög szerző szóhasználatában Magyarországot jelenti. Az említett négy folyó közül a Tútisz meghatározása bizonytalan, legtöbben a Temes mellékfolyójával, a Begával azonosítják. Váczy Péter azt feltételezte, hogy „Turkia egész szállásterülete" a Gyula-törzs területével azonos. Kristó Gyula véleménye szerint nem feltételezhetjük, hogy a görög császár csak egy törzs lakhelyét határozta volna meg, ugyanis Bizánc több magyar törzzsel állt kapcsolatban, de viszonylagos pontossággal csak az ország Bizánchoz közelebb eső déli részét ismerte. Minderre lásd: BO 11—12. és KRISTÓ GYULA: Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980. 195. 458. 4 A törzsi szervezet struktúrájáról, működéséről kevés írott emlék maradt ránk. A nagyobbik Gellért—legenda értékes tényeket hagyományozott Ajtony államáról, amely a többi törzsi államhoz hasonlóan a feudális állam megteremtésének potenciális bázisa volt. Ajtonyt fejedelemként mutatja be a legenda, akinek vitézei és nemesei vannak, nyájait pásztorai őrzik, a marosi sószállító útvonalat ellenőrzi, tehát annak jövedelmét is élvezi. A Körösöktől az Al-Dunáig terjedő országában terjeszette a keresztény vallást. Ajtony hatalmas dominiumán tehát a mezőgazdaság mellett a félnomád állattenyésztés játszotta a gazdasági főszerepet, amelynek talaján erősen ta' golt, alá- és fölérendelésekben megnyilvánuló társadalmi rendben élt a lakosság.