Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG
gassa, só'tt mindenek ellen oltalmazza. Secus non facturi praesentibus perlectis exhibenti restitutis [Másképpen ne tegyetek, muitán a jelen levelet elolvastátok, bemutatójának adjátok vissza] Dátum in Arcé Nostra Eched Die 12-ma mensis Januarii Anno Domini 1612. [Kelt a mi Ecsed várunkban, 1612. január 12-én]. GÁBOR fejedelem [L. S.] Báthori Gábor erdélyi fejedelem védelmet biztosít hívei birtokaira. 1612. január 12. OL. 0—18, Processus Tabulares, Nr. 4-7083jsub E. Eredetijéről készült hitelesített másolat. Magyar és latin. A latin részeket fordította: Vass Előd. — Báthori Gábor erdélyi fejedelem (1608—1613) által Csongrád megyében levő eladományozott birtokokat Mágochy Gáspár korábban gyulai (1554— 1559), majd egri főkapitányként foglalta le, s majd adományokat szerzett rájuk. Ennek a jelentős birtoktömbnek a további sorsát, továbböröklését tanúsítja a fenti oklevél. Az erdélyiek birtoklásáról a Tisza—Maros vidékén részletesen beszámol KRISTÓ GYULA: BO 176. Ugyancsak az erdélyiek Csongrád megyei birtoklásáról szól SZAKÁLY FERENC: Szeged I. 634. 667. és 712. 99 A „tizenötéves háborút" lezáró zsitvatoroki békeszerződéssel 1606-ban nem szűnt meg a magyar végvárak katonáinak hódoltságba és ennek során Szeged környékére való lejárása. Sőt szabályszerűen felosztották egymás között a hódoltság területét, s így a szegedi szandzsákhoz tartozó Kalocsa vidékét az érsekújváriak, Szeged környékét a fülekiek, Makó, Szentes és Vásárhely vidékét a szendrőiek, a Bácskát viszont több vár katonái együttesen „sarcolták" meg. Ez a „sarcolás" a végvári tisztek földfoglalásával is együtt járt; a kiszemelt birtokokat rendszerint a nádortól kérték fel. Esetünkben a soltvadkerti jobbágyok az őket adóztató-sarcoltató érsekújváriaknak küldött levelét az érsekújváriak Szefer budai pasának is továbbították. Szefer budai pasa válaszából megtudhatjuk, hogy Szegeden tatárok laktak, s a magyar végváriak még ezeket a tatár katonákat is megsarcolták lovaik elkötésével. Érdekes megtudnunk, hogy 1614-ben Budán élt a nógrádi szandzsékbég, mivel Nógrád vára ekkor magyar birtokban volt. A budai pasa is tudta, hogy a szegedi magyarok a váci „kapitány" magyar rendre való adóztatása alá is tartoznak, s ilyen körülmények között a budai pasa a „latrok", a sarcoló katonák után még nyomoztatást végeztetett és megbüntetésüket helyezte kilátásba. Mi Szefer pasa I[sten]nek engedelmébül az hatalmas és győzhetetlen Császárnak főhelytartója, gondviselője mostan Budán, Becsületes, Tisztelendő szomszédunk minden hozzánk illendő dologban tisztessiges magunk ajánlásunk utána azt akaránk te kegyelmeteknek tudtára adnunk, hogy az mely levelet mostan minékünk az szegény paraszt polgár emberektül küdött kegyelmed, meg adatott nekünk, és megértettük mindenképpen, hogy némely csavargók reájuk menvén, sok kárvallások esett, ez dolog végett az szegénységnek,