Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TIZENÖTÉVES HÁBORÚTÓL A TÖRÖK KIŰZÉSÉIG

hogy károkat megtérítsük azon kértek minket. Jó szomszédunk ez dolog végett minekünk semmi nem szükséges, hogy még azon kérjetek, holott im az nélkül is mindenképpen megértettük az vadkerti polgároktul mind azokat az dolgokat, s ha mi nem szánjuk az szegénységet és rajtuk nem könyörülünk, tehát ki panaszkodik és ki könyörül rajtuk. Ez dolog végett Budán és Pesten lakókat megkeresvén s azon képpen pedig az hatvani „béktül" és szomszédoktul levél jőve, hogy Erdeli András nevű csavargótul szintén oda alá az szegedi szancsokságban menvén, sok károkat tévén, az szegény jobbágycsák jőve hozzánk, mely jobbágyok magyar rendre váci kapitányé, s azokat megértekezhetitek és tudakozhatjátok, Szeged mellett két tatárt levágván és az Szegeden lakozó tatárok, az mely harminc lovakot az tolvajok elvitték, ezenben utánok menvén, azoknak talán ez dolgot azok űzők cselekedtek, ez dolog meglátásáért Pestrül az nógrádi „biket" egynéhány magával alá küldtem, s ha IfstenJ engedi hogy kinyilatkozik meglátjátok jó szomszédunk igazság szerint miként látatik meg ez dolog, mert sem budai, sem pestiek közül, ezt nem cselekedték, remélem, hogy kinyilatkozván, hanem ha más országban mennének, mert az mi országunkban őket nem szenvedjük, maradásukat és meg is büntetjük őket, jó szomszédunk, az féle latrokra, az mi okot adott Erdéli András, kit meg kerestetek s megbüntettetek, hogy az miatt az oda való, s mind ide fői való szegénységnek aféle latrok miatt, mind az kettőnk közé háborúságot indít ez szfent] békesség ellen aféle dolognak lenni nem illendő, az mi mihozzánk illik hiszen I[ste]nt meg látjátok és halljátok, hogy kikeresem és megbüntetem. Szefer budai pasa levele valamely szomszédjához a szegedi szandzsák rablóiról. 1614 közepe. OL.R-315, Törők iratok, Nr. 57., XVIII. századi másolat. Magyar. — Év és hely nélküli, de a budai Szefer pasa hivatali évéből keltezése megállapítható. GÉVAY ANTAL: A budai pasák. Bécs. 1841. 24. szerint Szefer pasa 1614. február közepétől 1614. október 17-ig töltötte be a budai beglerbég hivatalát. Sem korábban, sem későbben Szefer nevű pasa nem található Budán, tehát így a levél keltezését 1614. év közepére tehetjük. A címzett feltehetőleg az érsekújvári főkapitány lehetett, mivel ekkor az érsekújváriak voltak Soltvadkert környékének földesurai és „magyar rendről" való adóztatói. A közölt levél az ez ideig ismert legrégibb adatot nyújtja a XVII. században Szeged környékének magyar sarcolására. Ugyanakkor a tatárok Szegeden tartózkodására is hiteles beszámoló, s ennek jelentősége pedig abban összesíthető, hogy a tizenötéves háború kezdete utáni huszadik évben Szegeden és környékén még mindig tatárok tartózkodását bizonyítja. A hódoltsági terület magyar végvári katonák általi megsarcolásáról bővebben: SZAKÁLY FERENC: Szeged 1.707. A fenti levél közlésénél az eredeti fogalmazás mai helyesírással való átírását követtük.